Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
Mészáros Ágnes: Archaikus népi gyógymódok a csávolyi bunyevácok és németek körében
A mágikus eljárások után következzenek a mágikus helyhez, p\.keresztúthoz kapcsolódó hiedelmek ! Ha valaki belelépett valamibe a keresztúton, arról a bunyevácok úgy tartották, hogy rossebet, rossz sebet kap. A svábok is mindig imádkoztak, ha keresztúton mentek át. Kocsi előtt sem volt szabad áthaladniuk. Az úthoz kapcsolódik még az a hiedelem, mely szerint karácsonyi misére menet haragosaik útját babbal szúrták be, hogy azoknak valamilyen bajuk essen. Analógiás mágia az alapja a szamárköhögés gyógymódjának: szamártejjel kúrálták. Ritka példa a formaanalógia elvén történő varázslócseleketre a sovány kisgyermek hizlalását célzó eljárás. Bunyevác asszony emlékezett így egy Jugoszláviából áttelepült asszony esetére. Az asszony unokája nagyon sovány volt, de bizakodva mondta: "Na, majd kövér lesz, miháncs holdtölte lesz." Dobálta a gyermeket a Hold felé, hogy olyan kövér legyen, mint a telehold. A Hold utolsó negyedekor volt elmulasztható a tyúksegg nevű bőrbetegség. Magyar asszony tudott ráolvasni, tudtam meg egy bunyevác férfitől. A szentelmények közül kiemelkedő szerep jut a lestyán, svábul Luftréen gyógyszerként való felhasználásának. Az Úrnapi körmeneten a sváb férfiak kezében lestyán, ún. szentszár volt. Körmenet után eltették a megszentelt lestyánokat. Torokfájás esetén levágtak egy darabot az üreges szárú növényből, és ezen keresztül szívták a vizet a pohárból vagy a vizeskannából. A torokbaj elmulasztásának ezen kívül még két módja volt, Ginder Kati néni volt a specialistája mindkettőnek. Kisszékre ültette a beteget, s törülközővel felhúzogatta a nyakát . A nyakhúzogatás mellett ráolvasással, imával erősítette meg a beteg gyógyulásba vetett hitét. A bunyevácok éhnyállal kenték meg torokfájáskor a nyakukat, a svábok mintájára ők-is szentszárról ittak, s ők is Ginder Kati nénihez jártak elimádkoztatni fájdalmukat. A szentszár nevét nem ismerték, nem tudták, mi a növény neve. Ha a mandulájuk begyulladt, benyúltak a szájukba, s ujjúkkal kifakasztották a gennyes hólyagot a svábok is, bunyevácok is. Kereszteléssel múlasztották el a svábok a mumpszot, Saotiplt. A beteg lehajolt a disznóvályúhoz, s ott egy baltával keresztet vetettek a dagadt testrészére. Áthárítással szabadultak meg a bunyevácok a szeplőtől: "Lasta, lasta moe pige nate - Az én szeplőm terád.” Nehezen gyógyuló sebeket is áthárítással próbáltak orvosolni. Zsebkendővel vagy ronggyal törölgették, s azt a keresztútra hajították. KÖLDÖKKIAKADÁS - NOPL EIZIEHEN Tipikusan sváb gyógymódja van a köldökkiakadásnak. Oka a sok evés, nyújtózkodás vagy rossz lépés. Ilyenkor bögrét borítottak a köldökre oly módon, hogy egy kis darab kenyérhéj közepére gyertyát állítottak, s arra borították a bögrét. Ha ez nem akasztotta ki a köldököt, akkor következett a bőrhúzás. A beteget hasra fektették. Két ujjúkkal végighúzták a bőrt a gerincig, majd a gerinc mellett hosszanti irányban belecsíptek a bőrbe. Ekkor roppant egyet a helyére kerülő köldök. Ezután 1-2 óráig feküdnie kellett a betegnek . A bögrevetés és a bőrhúzás gyógymódja a svábok gyógyító gyakorlatához kapcsolódik elsődlegesen, hozzájuk , az egyes bőrhúzó specialistákhoz jártak a bunyevácok is. A köldökkiakadás, bőrhúzás mint betegség és gyógymód ismeretlen a magyar népi gyógyítás irodalmában. Vajkai Aurél Szentgál monográfiájában találtam hasonló 27
