Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Halász Péter: A közművelődés nemzetiségi sajátosságai
- Az egyoldalú folklórtevékenységről elmondottakból következik, hogy a nemzetiségi közösségekben milyen fontos az amatör színjátszás, bábozás, irodalmi színpadi munka tehát minden, az anyanyelvet ápoló tevékenység segítése. Ezeket, ahol vannak, különösen fontos minél több helyre eljuttatni, hiszen sok nemzetiségi település van, ahol ha nem is használják általánosan anyanyelvűket, de megértik azt. Az ilyen tevékenység jól összeköthető a nemzetiségi klub működésével, bár kétségtelen, hogy annak csírája, indítéka nem föltétlenül és kizárólag a kultúra - gazdasági, vallási, vagy más érdeklődés is kiválthatja megalakulását. De, ahol a nemzetiségi iskolában sikerült létrehozni egy amatőr színjátszó, vagy bábozó csoportot, ott a gyermekek felnőve könnyebben elvezethetők a klubéletbe. Ezeknek a kluboknak azután rendkívül gazdag és sokrétű lehet a programjuk. Anyanemzetből, vagy -országból való előadóktól, azt bemutató filmekig, különösen pedig a nemzetiség hazai életét, történelmét ismertető előadásokig igen nagy a lehetőségek köre. Ilyen klubokban kaphat szerepet a nemzetiségi település helytörténete is, ami ma még sajnos hiányzik a nemzetiségi közoktatásból is.- A nemzetiségi klubokban összeálló kulturális közösségek szép vállalkozása lehet egy nemzetiségi kalendárium anyagának összeállítása, vagy ami talán még nehezebb: a megjelentetéséhez szükséges pénz összegyűjtése. Jó alkalom ez a településről elszármazottak számbavételére, áldozatkészségük felkeltésére. S a jó kalendárium időszerűsége nem vész el. Sok más területe és sajátossága lehet a nemzetiségi közművelődésnek. A Magyar Művelődési Intézetben megalakult Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Osztállyal kezdtem, azzal is fejezném be. Kiterjedt felmérést szeretnének végezni a közművelődési munka nemzetiségi sajátosságainak megismerése érdekében. Mi folyik már, milyen együttesek, szakkörök, klubok és más közművelődési közösségek vannak. Milyen igények mutatkoznak, mit kell segíteni és mi az, amit nem szabad erőltetni. Ehhez segítséget is kérünk mindenkitől, aki hazánkban nemzetiségekkel foglalkozik. FELHASZNÁLT IRODALOM EPERJESSY Ernő: Adatok a magyarországi nemzetiségek hagyományai és az anyanyelv kölcsönhatásának vizsgálatához. III. Békéscsabai Nemzetközi Néprajzi Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1986. 138-146. old. GYŐRI-NAGY Sándor: Kulturökológia kontra nyelvi ökológia. A III. Békéscsabai Nemzetiségi Néprajzi Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1986. 719-734. old. JOÓ Rudolf: Etnikumok és regionalizmus Nyugat-Európában. Bp. 1988. KOSA László: Nemzetiségek a mai Magyarországon. Valóság, 1969. 4. sz. KŐVÁGÓ László: Nemzetiségek a mai Magyarországon. Bp. 1981. MÁNDICS Mihály: A magyarországi bunyevác-horvátok története. Kecskemét, 1989. STEFKA István: Hol a haza? Bp. 1982. SZÁSZ János: Nemzetiségi lét, tudat, közművelődés. Kultúra és Közösség. 1983. 2. sz. 83-87. old. TÓTH János: Egy nemzetiségi település múltja és jelene: a kisebbségi identitás szociológiai vetületei. Debrecen, 1992. (Diss.) 192
