Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)

Kőhegyi Mihály: Zsidókra vonatkozó adatok a bajai ferencesek Háztörténetében

Az 1842. évben.

Május. Kevés új épületet emelnek, vagy összedőltét állítanak helyre; közöttük említést érdemel a zsidók zsinagógája, erős és ízléses épület.22

Az 1845. év.

Február 12-e. Déli 12 órakor a lángok martaléka lett egy ház a zsidók utcájában.23

Az 1853. év.

Január 14. A plébános templom felé menve a második szomszéd (:zsidó:) házában24 este háromnegyed 7 órakor tűz kitörését jelezték kiáltozó gyermekek; bár erős szél fújt, szerencsére sikerült a tüzet eloltani. A kigyulladt kemence okádta a lángokat, de mivel időben észrevették, a veszedelem nem terjedt tovább.

Az 1861. év.

Április 19. Reggel 8 órakor tűz keletkezett a zsidó bérletben lévő nagy urasági magtárban,25 melyben gabona, kukorica, olaj és pálinka volt; bár időben észrevették, emberi erővel eloltani nem tudták; a szomszédos épületek szerencséjére nagyon csendes idő volt. A tűz által okozott kárt sok millióra becsülik.

Az 1864. év.

Július 31-e. Szent Istvánon26 tűz keletkezett egy zsidó istállójában, de szerencsésen eloltották; csak az istálló égett le.

Az 1871. év.

December 24-e. Délelőtt 11 órakor leégett egy ház Vodica27 felé; éjjel 11 órakor az első harangszó előtt, Istvány megyében28 elhamvadt egy szeszgyár; azt mondják hogy zsidó tulajdonosa gyújtotta fel, mivel értéke felett volt biztosítva a biztosítási pénztárnál.

Az 1872. év.

December. A livodáért29 járó 60 mázsa szénából ezévben a várostól még semmit sem kaptunk; a konvent elöljárója gyakran tett lépéseket, de hiába, mivel a város helyettes és ideiglenes bírója mózes-hitű, vagyis zsidó, akitől ezért semmit sem lehet remélni, hanem csak bírói úton.

Az 1873. év.

873 június 21.-e. A mai, valamint a következő nap bajai évkönyvekbe, mint a leghíresebb, feljegyzésre legméltóbb kerül be. Baját a megelőző években egész Magyarországon úgy ismerték, mint kiváltságos várost, később, mint vásártartó várost; ezekben a napokban pedig a szabad királyi városok közé jegyezték be.30 Június 24-én az országlakosokra vonatkozó új törvények értelmében a Baja szabad királyi város részére újonnan kinevezett főispán, nagyméltóságú Lénárd Máté úr, (:a teljes című Kálmán Kálmán:)31 (Baja város országgyűlési küldöttje kíséretében:)32 délután két órakor gőzhajón Pestről a Duna partjára érkezett, ahol a polgárok nagy tömege várta érkezését, nagy ujjongással és „Éljen” kiáltozásokkal; a város ideiglenes bírója, Hauser Mór33 úr (:zsidó nemzetiségű és vallású:) pompá75