Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Kovács Endre: Doroszló népének piaci kapcsolatai
élő baromfiból tyúktojásból gyapjúból tejből egyéb tejtermékből pedig mintegy 5 000 db, 1 000 000 db, 3 tonna, 150 000 liter, 10 tonna. A falu módosabb gazdái 8-10 hektárnál nagyobb földterületen gazdálkodnak. Gépparkjuk kihasználása érdekében földet bérelnek és nagyüzemi termeléssel foglalkoznak. Leginkább csak szántóföldi növényeket termesztenek, amelyeket a helyi földműves-szövetkezeten keresztül vagy valamelyik közeli prigrevicai, zombori, apatini vagy hódsági vállalatban értékesítenek betakarításkor. Kivételt a kukorica képez, melyet morzsolt állapotban adnak el a nyár folyamán a legtöbbet fizető vállalatnak vagy a nemrég még Boszniából idevetődött teherautós kereskedőnek, ki idefelé sódert vagy lignitet fuvarozott visszafelé pedig kukoricát. Megfelelő eladási föltételek céljából a parasztok piackutatással is foglalkoznak. Telefonon tudakozódnak az árak iránt, motorkerékpárral vagy személygépkocsival járják körül a távolság miatt számításba vehető takarmánykeverő üzemeket. Az eladási föltételekre vonatkozó információkat továbbadják. Ezáltal, akinek érdeke, nyomon követheti az árak alakulását, és kiválaszthatja a számára legkedvezőbbnek ígérkezőt. Hasonló helyzet uralkodik a jószágpiacon is. Aki szabadon hizlal, több kereskedőnek meg a helybeli kupéénak jelzi eladási szándékát. Ilyen körülmények között több hízott marhát meg sertést vásárolt föl a doroszlói parasztoktól a rácmiliticsi szövetkezet, mint a legközelebbi intézmény, amely ezzel foglalkozik. Sok tovább- hizlalásra alkalmas malacot vittek el a faluból a szlavóniai kereskedők is. Növendék borjakkal viszont bosnyák meg szerbiai kereskedők látták el a falut. Gazdánék csak elvétve visznek piacra baromfit, tojást vagy tejterméket. A tejet inkább a helybeli fogyasztóknak literezik, a fölösleget pedig a zombori tejgyár kihelyezett állomásán adják át. Amióta a kecsketejet is átveszi a tejcsarnok, azóta több falusi szegény termeli. A gazdák sem vonakodnak annyira a kecsketartástól, mint korábban, mivel a belőle származó haszon náluk is szemléletváltozást eredményezett. A HÓDSÁGI PIAC A legutóbbi években a doroszlóiak leginkább a hódsági piacot látogatták, mivel ez a legközelebb eső mezőváros. Ipara fejlett, fogyasztói társadalma pedig jelentős, melynek köszönhetően a jobb piacok közé sorolható. A környék termelői között a doroszlói, a gombosi meg a kupuszinai magyarság mellett ott kínálják árujukat a dernyei szerbek, a keresztúri rutének, a szölöncsei tótok és a bácsi sokácok. Mondhatni, hogy beszédjével és népviseletével éppen a nemzeti kisebbségek válnak ki, de erre a piac forgatagában senki sem figyel. Mindegyik falura jellemző, hogy megvan a szezon jellegű árukészlete. A egymásrautaltság következtében piaci kapcsolatok jönnek létre. Az adás-vétel meg az árucsere folytán olykor életre szóló barátságok kötődnek. Jugoszlávia széthullásával az 1991-es év óta a piaci kapcsolatok terén is új fejezet kezdődött. Horvátország meg Bosznia kiválásával az államközösségekből beszűkült a piac, mivel a Duna bácskai oldalán élő termelők elvesztenék az eszéki piacot. Szlavónia Szerb Krajinává változott, ahonnét az erdődi, a dályhegyi magyar kisebbségnek is a jelentősebbek közül csak a hódsági piac maradt. 33
