Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Udvari István: Bács-szeréni ruszinok
UDVARI ISTVÁN BÁCS-SZERÉMI RUSZINOK A bács-szerémi ruszinok a Vajdaságban és Horvátországban élnek, létszámuk 25-28 ezer. Nyelvük, a bács-szerémi ruszin nyelv - Jugoszlávia Vajdasági Szocialista Autonóm Tártománya öt hivatalos nyelvének egyike volt a szerbhorvát, a magyar, a szlovák és a román nyelv mellett. A Vajdaságban a ruszin nyelvet öt községben (opátina) sorolták az egyenrangú nyelvek közé. A mai valós helyzetről nincsenek pontos ismereteim. Azt viszont újvidéki újságokból tudom, hogy Újvidék elöljárósága kísérletet tett a ruszin nyelv használatának megszüntetésére. A ruszin nyelv Újvidék városbéli hivatalos használatának felszámolását a Szerb Szocialista Párt képviselői kezdeményezték. A bács-szerémi ruszinoknak, mint különálló nyelvi, etnikai csoportnak a történelme a töröknek a történeti Magyarországról való kiűzése után kezdődött. írott források szerint Mária Terézia idején a felvidéki görögkatolikus ruszinokkal telepítették be Bácskeresztúrt és Kucorát. A Bácskába, ebbe a korabeli paraszti Eldorádóba a folyamatosan érkező újabb ruszin telepesek Bácskeresztúrt, Kucorát, Sajkásgyörgyét (Gyurgyevo), és Újvidéket keresték, és ott húzódtak meg. Az újvidéki ruszin görögkatolikus egyházközség megalakulásának éve: 1780. A XVIII. század végétől, a XIX. század első évtizedeitől - a pauperizálódó rétegek és az újonnan betelepültek - egy-két évi bácskai tartózkodás után - továbbköltöztek a Szerémségbe és Szlavóniába. Ez a másodlagos kirajzási folyamat egyébként Bácska minden népét jellemezte, s tükröződik a ruszin szépirodalomban is.1 A második világháború után, a bácskai németek kitelepítése következtében keletkezett települési vákuum megszüntetésekor tovább növekedett a ruszinok lakta helységek száma. A fent jelzett és az iparosodással is összefüggő újabb típusú migrációs folyamatok eredményeként ma a Bácska és a Szerémség több tucat településén élnek ruszinok: Bácska - Ruszki Keresztúr, Kucora, Sajkásgyörgye, Verbász, Újvidék, Bácstopolya, Sajkás, Újgunaras, Gospodjinci, Savino Selo, Kula stb., Vajdasági Szerémség: Sid, Berkaszovo, Bacsinci, Bikics Dől, Szremska Mitrovica, Indzsija stb.,horvátországi Szerémség; Petrovci, Miklusevci, Vukovár stb.,Szlavónia: Pisko- revci, Andrijevci stb.,Az elsődleges ruszin kirajzás helyének lokalizálását illetően eltérnek a kutatói vélemények. Nagy általánosságban a legtöbb kutató a történeti Felvidékhez kapcsolja a ruszinok származási helyét. A konkrétumokat tekintve pedig úgy tűnik: a lokalizálás sok esetben önkényes függvénye annak, hogy az adott kutató a szlovák vagy az ukrán nyelvhez sorolja-e a ruszin nyelvet, s'Kelet-Szlová- kia mai települési, nyelvi viszonyait vetíti ki a XVIII. századra. Történeti források szólnak arról is, hogy Bácskeresztúrra, Kucorára a korabeli Magyarország számos pontjáról érkeztek telepesek, közöttük magyarok is, akik elrusznákosodtak. 115
