Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
ben azonban egy kedves újságot is írhatok: hogy a szép szőke piktor egész beléd- szeretett. A mire én azt voltam bátor megjegyezni, hogy hátha még beszélni hallotta volna! Hanem azért én nem vagyok féltékeny, mert ő végre se tehet arról, hogy te szép vagy és kaczérkodtál vele. Mostanság pedig már befejezem ezen pár sor Írásom, nemcsak mert már Így setudom, mit írtam az elejin, nemcsak mert már talán a mama is elég hosszúnak találja, hanem azért is, mert felébredés után (mikor lesz az?) el akarok menni Veisz Lipóték- hoz. Egyébként három negyed óláig írtam a levelet, lévén most fél öt. Szigetiné mondja odaki a cselédnek, a ki zörgetni akar a czipőmért, hogy ne keltsen fel, mert inspekciós voltam, ő is csak azért kelt fel, mert hatkor vendéget várnak. Szives engedelmeddel mégis csak kiszólok, hogy inkább most vigye ki a czipőm, mint egy óra múlva. Remélem, megbocsátod ezt és nem féltékenykedsz sem a szöghaju Mária leányzóra, sem Szigetiné asszonyra, a ki különben így reggeli pongyolában határozottan ingerlő jelenség. Hanem azért én mégiscsak megmaradok melletted, a te bolond, szerelmes, kézcsókoló és arccsókoló vőlegényednek: Ferkónak Szegeden, 1902. jun. 29. Tintával írott autográf. MFM ír. Gyűjt. A levél végibe belenyúlik egy előzőleg félbehagyott vers: Áve, Cze'zár! Ennek elkészült hat sora ez: Mint a keresetre szánt latort a liktor, / Kit mindidáig ostoroztalak, / Ma én is, ó Cgezár Oktáviámtsz, / magasztaló himnusszal áld\l\ak. / Ki lágy tollába rejted a galambnak / Saskarmaid, rabló természeted külső formája is [.. . ] elárulja: Móra túloz, e levele is a szokásos kutyanyelvre írott levél. — drága mamánk meggyanúsított szerdán reggel: Walleshausen Jánosné s lánya jún. 25-én és 26-án járt Szegeden lakásnézőben. Vö. a jún. 17 —19-ei levelet. — Valami három nagy czfkket: Móra cikkeit névtelenül írhatta; a Móra-kutatás még nem azonosította őket. Vajda László bibliográfiája alapján ezek között lehet talán az Egy levél (jún. 24.), A király nem ér rá (júl. 1.). — dr. Olló: az ún. ollózás gyakorlatának ironikus elnevezése: a század elején ugyanis a lapok sokszor ollózással vették át egymás sikerültebb cikkeit, érdekesebb híreit. — a:( angol király: VII. Edward; 1901-től 1910-ig uralkodott. — a búrok fölött való diadal-, az angolok békét kötöttek a búrokkal, akikkel 1899 októberétől harcoltak; e béke eredményeként két köztársaság, Transvaal és Oranje a brit birodalom része lett. — Eippay, a mettör: Lippay Ferenc (1870—1920) a Szegedi Napló tördelője, „főnyomdásza”, (ahogy később Móra emlegette); sírjánál Móra beszélt, nekrológját is őírta meg: A Szegedi Napló gyásza. Szegedi Napló, 1920. máj. 26. — Eucza-napi zivatar: dec. 13-ai. — a közgyűlésen biz én nekem csak olyan lélek nélküljárt a kezem: a városi közgyűlés jún. 25-27-éig tartotta üléseit; Móra valószínűleg a 26-ai, második napra utal. Ennek leírása: Szegedi Napló, 1902. jún. 27. — mama: Walleshausen Jánosné. — én mégjulius 15.-ről is elhalasztóm az esküvőt: ez az első említése házasságuk időpontjának, valószínűleg a jún. 25—26-ai látogatás alkalmával állapodtak meg ebben is. Péter László szerint az esküvőre végül is júl. 14-én került sor. (Somogyi-könyvtári Műhely, 1979. 1—4. sz. 119.) — az öt forintot [.. .] hajlandó leszek talán lefizetni: az esketési díjat. — a háromszori hirdetésért: az esküvő előtt a régi szokásjogban a templomban három alkalommal kihirdették a házasulandók nevét, hogy alkalmat biztosítsanak az embereknek a házasság- kötést esetleg lehetetlenné tevő adataik bejelentésére; 1902-ben ez inkább már csak formaság. — csütörtökön: jún. 26-án. — Mutterka: özv. Kanizsai Nagy Ferencné. — anilinnal: ételfesték. — abszolú- ciót: engedélyt. — édesanyámékat: Móra Mártonnéékat. — Juliska húgom: Móra Juliska. — ilyen papírra írtam: vö. föntebb, a levél jellemzésekor. — a szép szőke piktor: talán Szőri József (1878—1814) szegedi festőművész. — Szigetiné: Sz. Szigethy Vilmos édesanyja. — a szöghaju Mária leányzóra: a cselédlányra. 214