Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)

Benedek Huszár János: Gorzafalvi fazekasság napjainkban

Fiatal Néprajzkutatók III. Konferenciája

Az én ismeretvilágomat -persze itt nem a könyvből tanult tudásra gondolokösszemérem az övével. Ez magától értetődő bármely két, nem azonos tájegységből való ember találkozása esetén. Ezt nagyban megkönnyíti, hogy két évvel ezelőttig én is szinte teljes értékű paraszt voltam, s ma is falun magángazdálkodunk. Ha ez az énem kerül előtérbe, akkor tudok igazán felszabadulni. Jegyzetfüzet, riportofon, videokamera használata magammal szemben is idegen követelményeket támaszt

Az összehangolódott, kötetlen vagy kötött tárgyú hosszú beszélgetések mellett a közös munkákat is a kapcsolat lényeges részének tartom. így a gyűjtő nemcsak a másik részéről megfoghatatlannak tekinthető empátia révén közeledik társához Mundi a harmadik látogatásomkor már időszakos segédmunkaerőként fogadott, és gondoskodott is munkáról számomra. A közös munka a paraszti gazdaság mindennapi vagy időszaki feladatainak elvégzéséből állott -fúszulykabontás, favágás és -elrakás, lóvasalás, stb.-, s gyakran nem is kapcsolódott a fazekasmesterséghez, melyet eleinte ki akartam tanulni. Az a tény, hogy nem viszolyogtam ezektől a munkáktól, és értettem is hozzájuk, szinte teljesen eltüntette idegen voltomat, eladdig, hogy már be is akartak házasítani a családba. Egyes néprajzosok ajándékokkal honorálják a jó és „tartós” adatközlőket, főleg Moldvában, én leginkább kétkezi munkával ajándékoztam meg őket. Erre a gesztusra a válasz az ő részéről fejeződött ki jutalom formájában - gyümölcsök, edények stb. A kölcsönös bizalom szintén meghatározó jellegű a gyűjtést illetőleg. Esetemben ez abban nyert megfogalmazást, hogy házuk kulcsát a kezemre adták, vagy amikor az Onesti-i piacra mentem, nekik is be kellett vásárolnom. Mundi irántam való bizalmának egy cujkafőzős délután adta tanújelét. Váratlan megérkezésemkor felesége el akarta titkolni, hogy mi folyik a nyárikonyhában, erre ő „te, hát ő mán a családhoz tartozik”-kal felelt, majd miután kiderült, hogy értek a pálinkafőzéshez, én fejeztem be a törvény által tiltott műveletet.

A legtöbb néprajzosnak van ilyen állandósult, a bizalom pillérére épült kapcsolata. Azonban megtörténik, hogy szakképzetlen egyének rontják a terepet, felelőtlen ajándékozással például. Ezért be kellene vezetnünk az adatközlő- és terepvédelem fogalmát és gyakorlatát is. Ne feledjük, rablógazdálkodást folytató néprajzosok is vannak! -Pálfíy Zoltántól kölcsönzött kifejezés.

72