Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Zsoldos Attila: Tétel középkori birtokosai
ZSOLDOS ATTILA: TÉTEL KÖZÉPKORI BIRTOKOSAI vonalai világosan megrajzolhatók, még ha a részletek olykor elmosódottak is maradnak. A kérdés kulcsát a budai káptalan 1344-ben kiadott egyik oklevele adja a kezünkbe, mely szerint tételi János fia Treutelnek mondott Miklós mester pozsonyi ispán ( magister Nicolaus dictus Trotulfilius Johannis de Tétül comes Posoniensis) bizonyos budai polgároktól megvásárolta - egyebek mellett - a Szentkirálynak is mondott Bial birtokot (quandam possessionem Byol alio nomine Scenthkyral vocatam).u Ahhoz kétség sem férhet, hogy a birtokvásárló Miklós azonos azzal a Treutel Miklóssal - a nevnai Treutel család közvetlen ősével -, aki I. Károly király egyik legbizalmasabb hívének tekinthető. Nyilván nem véletlen ugyanis, hogy a székhelyét Temesvárott tartó uralkodó éppen őt tette meg temesi ispánjának (1318-1323), majd - Csák nembéli (trencséni) Máté halála után - emellett elnyerte az oligarcha egykori „tartomány”-ának egyik központját alkotó Nyitra megye ispánságát is (1321-1322), hogy végül - azt követően, hogy Pozsony megyét az osztrák herceg visszabocsátotta Magyarországnak - e megye élére kerüljön, több mint két évtizedig viselve a Pozsony megyei ispáni tisztet (1323-1349).19 A Treutel Miklós apjának nevéhez kapcsolt Tétül birtoknévvel kapcsolatban, persze, megintcsak joggal merülhet fel a kérdés, hogy az vajon valóban a Fejér megye Duna-Tisza közi részén fekvő Tételre vonatkozik-e, s nem a Bács megyei Titelre. Ez utóbbi feltételezést még némiképp bátorítaná is az a megfontolás, mely szerint az udvarát Temesvárott berendező I. Károly számára kézenfekvő lehetett valamely közeli területről származó hívével tölti be a temesi ispánságot. Az ily módon felmerülő kétségek azonban maradéktalanul eloszlathatok. Önmagában az a tény, hogy Treutel Miklós Fejér megye Dunától keletre fekvő részén vásárolt 1344-ben birtokot - mert hiszen a Szentkirály néven is emlegetett Bial itt feküdt20 -, sokat mondó, ennél azonban biztosabb adatok is rendelkezésünkre állnak. 1326-ban Treutel Miklós és Roland fia Lépesnek mondott Miklós a Fejér megyei, az akkor Nagyszigetnek nevezett mai Csepel- sziget mellett fekvő Szántón - a mai Kiskunlacházán21 18 1344: Anjou-kori okmánytár IV. 421. 19 ENGEL 1996,1. 202., 159., 166., vö. még ENGEL 1996, II. 247. 20 GYÖRFFY 1987-1998, II. 419-420. 21 GYÖRFFY 1987-1998, II. 438-439.- birtokoltak,22 így aligha lehet kétséges, hogy az a Roland mester fivére, János, akinek özvegyét szintén szántói birtokosként említik 1305-ben,23 Treutel Miklós apjával azonosítható. Az 1326-ban szereplő Roland ennek az 1305 előtt meghalt Jánosnak (Treutel Miklós apjának) a fivére lehetett, s fiától, Lépes Miklóstól származott le a váraskeszi Lépes család.24 Tétel első ismert birtokosáról tehát annyi tudható, hogy Jánosnak hívták, 1305 júniusának végén már nem élt és birtokolt Szántón is. Adataink azonban ezen a ponton cserben hagynak, mert sem Tételről, sem Szántóról nem tudjuk, hogy milyen címen volt Treutel Miklós apjának, Jánosnak a kezén, egyedül az sejthető, hogy Tétel lehetett a lakóhelye, ha arról a birtokáról nevezték 1344-ben. Ez a körülmény annál is inkább feltűnő, mert Szántó birtoklástörténetéről viszonylag sok adat van a birtokunkban. Határa több birtokos között oszlott meg: ezek közül az örökös nélkül meghalt Beek földjét, valamint a fehérvári vár itteni birtokát IV. László király 1285-ben az udvarában tárnoki és asztalnoki feladatokat ellátó Péternek, Ábrahámnak, Jakab ispánnak és Herbordnak adományozta.25 Az bizonyos, hogy a felsoroltak közül Ábrahámot és Herbordot valamiféle rokonsági szálak fűzték egymáshoz, hogy a többiekkel is ez lett volt-e a helyzet, az nem tudható. Herbord nevével találkozunk abban az 1305. évi oklevélben is, amely Treutel Miklós apját, Jánost már halottként említi. Leszármazottait viszonylag jól ismerjük egészen addig, míg el nem veszítették egy per során szántói birtokukat.26 Annak ugyanakkor semmi nyoma nem fedezhető fel, hogy a Treutelek és elődeik bármi módon rokonságban álltak volna az 1285-ben Szántón birtokot szerző személyekkel. Tény mindenesetre, hogy tételi János leszármazottai az Anjou-kor folyamán az ország bárói közé küzdötték fel magukat. Fiáról, Treutel Miklósról már esett szó e tekintetben, annak egyik fia, János, Szörényi bán és tárnokmester volt, míg ennek egyik fia pedig - szin22 1326: DL 94 412., magyar nyelvű regesztáit 1. KARÁCSONYI 1896. 507., Pest (Bakács) 416. sz„ AOklt X. 67. sz. 23 1305: Codex diplomaticus Hungáriáé VIII/5. 27-28., ALAPI 1907. 6., magyar nyelvű regesztáját 1. AOklt I. 754. sz. 24 DARÓCZY 1906, 88-89., ENGEL 2001, Treutel-rokonság 1-2. tábla. 25 1285: Hazai okmánytár VIII. 271-272.; keltére 1. SZENTPÉTERY- BORSA 1923-1987, 3357. sz. 26 1376: DL 42 007. 227
