Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Zsiga-Hornyik Adrienn: Török Aruél titélhalmi ásatása (1886)
ZSIGA-HORNYIK ADRIENN: TÖRÖK AURÉL TITÉLHALMI ÁSATÁSA (1886) Összegezve a fellelt bizonyítékokat, bizton kijelenthetjük, hogy a mikebudai feliratú képek nem Solt- Tételhegyen készültek, a felirat nélkülieket viszont nagy valószínűséggel ide köthetjük. Az MTM Embertani Tárában őrzött húsz solti koponya léte azonban ténykérdés, bár az ásatás pontos helyszíne még hitelesítésre vár.11 Továbbra sem tisztázott még teljesen Benyovszky gróf szerepe és közreműködése, valamint az így kiderült, legkorábbi tételhegyi ásatások időpontja és körülményei is pontosításra szorulnak. Ezekre a kérdésekre talán a további kutatások során előkerülő információk birtokában remélhetünk csak megnyugtató választ 11 Erre vonatkozólag lásd e kötetben Fóthi Erzsébet és Bemert Zsolt tanulmányát. Irodalom HORVÁTH-SZABÓ 2000 Horváth M. Ferenc - Szabó Attila (közreadja): Pest-Solt megye 1860. évi településstatisztikai /ej'rása.Budapest, 2000. NAGY 1964 Nagy Béla: Adatok Solt község történetéhez. Solt, 1964. NAGY 1990 Nagy Béla: Solt nagyközség monográfiája. Solt, 1990. SOÓS 1929 Soós Árpád: Solt nagyközség története. Paks, 1929. SZENTPÉTERI2008 Szentpéteri József: Ásatások Solt-Tételhegyen. Egy elfeledett város a Kárpát-medence közepén. História XXX (2008) 4-5. sz., 62-65. Adrienn Zsiga-Hornyik Aurél Török’s excavations on Tételhegy (1886) The study focuses on a little-known chapter in the research of the Tételhegy site at Solt, with the aim of resolving the controversies found during the “inquiry”. Based on the examination of the evidence, we can probably claim that the first person to conduct an excavation on Tételhegy was none other than Aurél Török, the founding father of Hungarian anthropology. Discussed here are the implications of the new archaeological and anthropological evidence as well as of various archival documents regarding earlier research at Tételhegy and the activity of Aurél Török at this site. Tételhegy at Solt is mentioned as a site with the remnants of ancient buildings in several literary sources in the 1860s; later, two local historians devoted their energies to clarifying the history of the site in the 20th century. One important task is to unravel fact from fiction in these works, which often quote unsubstantiated theories from one another, and to select from these works the well-grounded and incontestable facts that can be useful for future research. Aurél Török’s papers represent one of the main and most interesting sources: the greater part of the Török Papers can be found in the bequest of anthropologist Lajos Bartucz, his student and the continuator of his work, which is currently housed in the Department of Anthropology of the Hungarian Natural History Museum. The other part of the Török Papers is deposited in the Manuscript Archives of the Library of the Hungarian Academy of Sciences. The documents in the two collections of Aurél Török’s papers provide information of very differing nature. The very fact of the 1886 excavation on Tételhegy, about which nothing was known until recently, surfaced accidentally in September 2009 during the preparations for an exhibition, when anthropologist Zsolt Bemert discovered twenty skulls in the Department of Anthropology that had probably been inventoried by Aurél Török. Their findspot was specified as “Solt- Titel halom, chapel” in the more detailed entry written by Lajos Bartucz in the inventory book. With the assistance of Zsolt Bemert, project leader József Szentpéteri identified a series of glass plate photographs in the Bartucz bequest, which can probably be associated with Aurél Török’s excavations that had been conducted to enrich his anthropological collection. The manuscripts in the Library of the Hungarian Academy of Sciences were examined by the present author, who found a wealth of information on the excavation in Török’s personal correspondence. The meticulous examination of the documents suggested that even though there is no conclusive evidence, it seems likely that two of the glass plate photographs were made during the few days of Aurél Török’s excavation on Tételhegy in September 1886. The study concludes with an outline of potential areas of future research such as the examination of Count Sándor Benyovszky’s role, a local landowner and Member of Parliament, who was an enthusiastic supporter and patron of all things cultural. 35 I
