Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 feledett nevű Árpád-kori település helyére telepedett kun szállás. Kiskunfélegyháza-Páka/Pákaszálláson, Kiskunfélegyháza-Tarjányi kereszt/Nagy Tégláson, valamint a 15. század végén már a mezővárosiasodás útján lévő Félegyháza (Kiskunfélegyháza-Templomhalom), Monostor (Bugac-Felsőmonostor, Pétermonostor) és Péteri/Peder (Pálmonostora-Lőrincz-tanya) településeken, a tatárjárást megelőzően is volt élet. Nem tudjuk azonban, hogy ez kontinuitást vagy egy esetleges pusztulás utáni újratelepítést jelent-e. Nevük alapján is elképzelhető valamilyen fokú magyar továbbélés (37. kép).281 A 13. század közepének eseményei során a pusztulást így Félegyháza környékén legalább 75%-ra teszik.282 A többi eshetőséggel számolva ez az arány jelentősen tovább romolhat, könnyen elérve a 90-100%-os pusztulási mértéket is. A pusztulást döntő részben a tatárjárás eseményeihez kell kötnünk. A viszonyok rendezetlensége folytán ezen a vidéken csak a későbbi időszakban van kézzelfogható bizonyíték természetes falupusztásodási folyamatra.283 A kunok 13. századi megjelenésével megváltoznak az addigi viszonyok. Szállásterületük nagyrészt lefedi a mai Kiskunság területét, de nem egy tömbben helyezkedtek el, területüket megszakították kisebb-nagyobb magánföldesúri és egyházi birtoktestek.284 A falvak száma csökken az Árpád-korhoz képest, ez régésze- tileg is jól kimutatható. A késő középkori települések egymástól messzebb, 6-10 km közötti távolságra voltak. Tehát a településszerkezet megváltozását lehet tapasztalni a 14. századra.285 Kiskunfélegyháza térségében Kiskunfélegyháza-Galambos/Zomokszálláson, Petőfiszállás-Ady E. utca/Ferencszállás, Karacsoron, Fülöpjakab-Templomrét/Jakabszálláson számolhatunk korai, korszakunkat érintő 13. századi kun be281 Monostor és Félegyháza valószínűleg inkább elpusztult a tatárjárás idején, de újratelepült. ROSTA 2004, 154-155., valamint Rosta Szabolcs szíves szóbeli közlése. 282 GYÖRFFYI. 205-206. 283 ROSTA 2009,189-191,18. térkép 284 TÁLASI 1977,16. 285 ROSTA 2004,156-157. településsel és kun szállással. Többek között a kunokhoz is köthető az élet a 14. századtól Félegyháza (Kiskunfélegyháza-Templomhalom), Monostor (Bugac-Felsőmonostor, Pétermonostor) és Péteri/ Peder (Pálmonostora-Lőrincz-tanya) településeken. Kun szállásnak határozható meg Bugacháza, Pákaszállás (Kiskunfélegyháza-Páka), Ferencszállás/Karacsor (Petőfiszállás) és Kisszállás (Kiskunfélegyháza) (39. kép).286 Összefoglalás A Kiskunfélegyháza, Amler-bánya lelőhelyen - számos egyéb objektum mellett - 14 földbe mélyített építmény, többnyire lakóház, valamint két körárok és több szögletes alakú, karámként értékelhető árok került elő. A településrészlet jelentősége abban áll, hogy - az épületek változatos szerkezeti megoldásait, építési módját, funkcióit, speciális és változatos tüzelőberendezéseit, valamint egyéb objektumait (árkok) vizsgálva - egy sokszínű építés- és lakáskultúra, maga a falu képe bontakozott ki előttünk. Egyszerűbb és összetettebb építménytípus is napvilágra került a feltárás folyamán. Sikerült kimutatnunk a hagyományos két ágasfás szerkezetű lakóház mellett különböző gazdasági épületek, több, ritka és speciális tüzelőberendezés-típus, egy egyedi katlankemence meglétét és legalább részben együttlétét. Sikerült újra megerősíteni a kőkemencék késő Árpád-kori alföldi jelenlétét. Megfigyeltük a lakóházak és az állattartó épületek együttesét. E változatosság mindenképpen előre mutató tendenciákat hordoz magában. A soros szerkezetű településrész pedig már egy fejlettebb, utcás-soros falu képét vetíti elénk. Munkánkban igyekeztünk elsősorban a Kiskunfélegyháza környéki feltárások eredményeire támaszkodni, illetve a párhuzamok bemutatása során a közelmúltban publikált ásatások anyagát is felhasználni. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy az építmények és a tüzelőberendezések változatossága egy településen belül nem egyedi, sőt a félegyházi Árpád-kori települések mintegy sajátosságaként is értelmezhető. 286 ROSTA 2009,189-194. 328
