Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából
GALLINA - GULYÁS - MOLNÁR: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLER-BÁNYÁBÓL épületek belsejében. Külön említésre érdemes a 8. ház padkája, amelyik leginkább még a Fodor István által bemutatott Tiszafüred-Ma- joroson feltárt ház padkájával állítható párhuzamba. Ez is a rövid oldali bejárat előtt, a kemence mellett helyezkedett el. Elhelyezkedése más funkciót sejtet, mint a klasszikusnak mondható padkáké. Egyfajta előtér - egy második helyiség kezdeménye - alakulhatott így ki. Ez a megoldás már egy fejlettebb lakáskultúra irányába történő elmozdulást jelent, mivel így a fűtés nagyobb hatásfokú lett, ugyanis az összetett bejárat, előtér alkalmazása mellett egyfajta melegfüggöny képződött a lakótér előtt.86 „Ülőgödör”. Az Árpád-kori lakóépületekben gyakran fordulnak elő a különböző méretű, általában ülő- vagy munkagödörként meghatározott, a ház aljába mélyedé gödrök, melyeket a ház földjén végzett időigényes munka kényelmesebbé tétele érdekében hoztak létre. Ezeket régészeti értelemben először Méri István írta le, az említett funkciót kapcsolva hozzájuk.87 Az utóbbi években ezen objektumok - különösen a két kis oldalnyúlvánnyal rendelkező példányaik - tárolóként való értelmezése kap nagyobb szerepet.88 A kiskunfélegyházi feltárás során a 14 épület közül ötben volt gödörszerű beásás. Az 1. épületbe, az első periódusban az É-i sarokba és a K-i sarokba, majd a 2. periódus idején a D-i negyedbe ástak egy-egy gödröt (2. kép 1). Az utóbbi két gödröt vele azonos időben megásott, négy vagy öt cölöplyuk vett körbe. Ezen esetekben egyfajta berendezési elemet, lábas bútort is feltételezhetünk. A 6. ház DK-i részében egy igen sekély, lekerekített sarkú gödröt (4. kép 1), a 8. ház közepén pedig egy nagyméretű, szabálytalan alakú mélyedést figyeltünk meg (5. kép 1). Ez utóbbi jelenség talán két egymásba ásott gödörként értelmezhető. A 10. ház Ny-i részében egy ovális alakú, továbbá a középső részén egy lekerekített sarkú, szabálytalan szögletes alakú gödröt bontottunk ki (6. kép 1). A 13. háznak a DK-i sarkában egy kisebb méretű, sekély gödör volt (7. kép 3). Mint a felsorolásból láthattuk, az „ülőgödrök” különféle méretűek és alaprajzúak voltak, illetve a házban elfoglalt helyüknek semmiféle struktúrája nem volt. Leletanyag nem került elő betöltésükből, csupán a 13. ház gödrében találtunk egy-két állatcsontot. 86 FODOR 1989, 23-25. 87 MÉRI 1952,60. Szellemesen a veremház lefelé mélyített „beépített bútorának” nevezte. 88 TAKÁCS 2010, 9-10. Az épületek építési módja és szerkezete Megfigyeléseink szerint az építmények gödrét a földbe mélyítették. A lelőhely részleges elpusztítása, illetve a gépi földmunka miatt az eredeti mélységet azonban nem sikerült megfigyelnünk. így a házak mérhető mélységéből nem vonhatunk le következtetéseket. A szerkezeti elemeket tekintve kiderül, hogy az objektumok esetében több építési mód képzelhető el. Ezeket vizsgálva, kiderült számunkra, hogy többször rekonstruálták úgy a házak tetőzetét, hogy a tető szarufái a gödör széleire támaszkodtak.89 E rekonstrukciókat nem követtük, hiszen a gödör szélére támaszkodó tetőszer- kezet és az oromfalak statikailag nem megoldhatók.90 Az épületek szerkezetével kapcsolatos elképzeléseink és rekonstrukcióink során többnyire Sabján Tibor és Takács Miklós elgondolásainak, gyakorlati tapasztalatainak nyomán haladtunk.91 Egyik legfontosabb, az utóbbi évtizedben sokat idézett, megfigyelésük volt, hogy a veremházak gödre nem biztos, hogy megegyezett a lakóház teljes alapterületével, vagyis az utóbbi bizonyos értelemben független az előbbitől.92 Sabján Tibor az eredeti gödör széleitől 1 m-re támaszkodó tetőzetet rekonstruált. Vélekedését elfogadva jelentősen megnő az alapterület és számos korábbi, a házrekonstrukcióknál felvetődő probléma megoldódik. Fontos megjegyezni, hogy a szerzők megállapításai a különböző típusú épületek közül csak - a Közép és Kelet-Európábán igen elterjedt - sekély gödrű építményekre vonatkoztak.93 Az idézett mű alapvetően meghatározta az elmúlt évtized kutatását, eredményei alapján számos épületrekonstrukció készült.94 95 A fenti elgondolásokhoz részben hasonló eredményre jutottak az ópusztaszeri kutatócso• • • 95 port tagjai is. A fentiek alapján sorra vesszük a lelőhelyen előkerült házak rekonstruálható fal- és tetőszerkezeteit. 1. Néhány épület esetében a két ágasfás tetőfedési mód különböző variációit figyeltük meg (6., 8., 12). Ezt tekinthetjük az Árpád-kori gödörházak általános, illetve 89 VÉKONY 1980,29.; MADARAS 1988,44. 90 SABJÁN 1999,131-132. 91 SABJÁN 1999,131-176; TAKÁCS 1999,93-129. 92 TAKÁCS 1999,99-100. 93 SABJÁN 1999,132-133. 94 Pl.: MOLNÁR 2002, 122-123.; KOVALOVSZKI 2002, 87-91. 95 SZENTGYÖRGYI - MEZEI - BÚZÁS 2000. 307
