Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából
GALLINA - GULYÁS - MOLNÁR: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLER BÁNYÁBÓL végén uralkodóvá válnak a gabonafélék, az itt élő emberek gazdasági rendszerének váltását lehet nyomon követni. Ezek nyomán aló. századtól egy komoly futóhomok erózió történik, mely néhol több méteres vastagságban is elboríthatta az egykori telepeket.11 Az emberi beavatkozás segítette elő (különösen a török korban és azt követő időszakban) a másodlagos homokpuszták létrejöttét, amelyeken az eredeti homokpusztai flóra kiterjeszkedett. Ma a Homokhátság már kevés eredeti elemet tartalmaz. A lösztalajú erdős szteppeknek csak a töredéke maradt meg, a homoki erdős sztepp már nagyobb számban található. Az ember térhódításával nagy területeket foglalnak el a szántók, legelők, gyümölcsösök.12 A feltárt telepjelenségek Épületek13 14 1. épület: mérete: 450x440 cm (19,8 m2). Lekerekített sarkú, négyzet alaprajzú, fala rézsűs, alja a közepe felé mélyült (2. kép 1; 8. kép 1). Az objektum kétperiódusú, amit a felső padlószintje alatt kibontott, számos cölöplyuk is jelzett. 1. periódus: a K-i negyed padlószintje alatt 9 cölöplyuk (átm.: 12-30 cm,m.: 5-15 cm). 14 Az ÉNy-i falhoz közel (átm.: 30-33 cm, m.: 6-8 cm) és attól közvetlenül Ny-ra (egy, a 2. periódus bejáratát képező, DNy-i cölöplyuk alatt) 1-1 újabb cölöpnyom (átm.: 25-27 cm, m.: 15 cm). A D-i negyedben 3 cölöplyuk (átm.: 12-26 cm, m.: 6-15 cm). Ny-i felében „kuglibáb” formájú (átm.: 190x85 cm), az É-i sarokban pedig egy hosszúkás, szabálytalan mélyedés (115x55 cm). 2. periódus: a későbbi bejárat meneteles volt, amely az ÉNy-i oldalon, az É-i sarok mellett helyezkedett el. A bejárat 120 cm-es szélességét a házon belül található 2 cölöplyuk jelölte ki (átm.: 16-20 cm, m.: 15-20 cm). A szürkéssárga, sározott padlószint az egész épület alján érzékelhető volt. Az épület É-i felében, a padlószinten 50x60 cm-es területű, feketésszürke hamus, égett folt. Az ÉK-i falon kívül, attól 11 SÜMEGI 2001, 316. A geológiai adatok is alátámasztják az eddigi régészeti megfigyeléseket és történeti tényeket. 12 ANDÓ 1984, 55.; CSŰRI 1998, 160. 13 A leletanyag a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban a 2005.2.1- 530. és a 2009.8.1-182. ltsz. alatt található meg. A leltározást Gyergyádes Tibor, Gulyás Gyöngyi és Molnár István végezte. A tárgyrajzokat Barta Gábor, Bállá Krisztián, Mészáros Szilvia és Gallina Zsolt készítette. A térképek Gallina Zsolt, Hajdrik Gabriella és főként Pánya István, a fotók Gallina Zsolt munkái. Az épületeket ábrázoló 3D-s rekonstrukciókat a Pazirik Kft készítette. Mindenkinek ezúton is köszönjük a munkáját. Az objektumok számozásánál a terepi objektumszámokat követtük. A feltárás idején azt a gyakorlatot követtük, hogy az egyes objektumtípusokat (épület, árok, gödör) külön számoztuk. Itt is ez tükröződik. 14 Az épületeken belül talált cölöp- és karólyukak relatív mélységét az objektum aljától számítottuk. mintegy 30 cm-re egy vörösre égett, hevenyészett kivitelű tüzelőhely nyoma. A K-DK-i részben egy szabálytalan alaprajzú, egyenes aljú mélyedés, K-i felében egy cölöplyukkal (átm.: 18-22 cm, m.: 10 cm). A D-i negyedben egy 80x60 cm-es ülőgödör, attól Ny-ra és ÉNy-ra 3 cölöplyuk (átm.: 16-28 cm, m.: 10 cm). Elképzelhető, hogy mindkét időszakban használták a Ny-DNy-i sarokban levő, 40x50 cm átmérőjű, ovális, kiégett falú tüzelőgödröt. Leletanyag: 1. Barna, szürke törésfelületű, csillámos homokkal soványított, kézi korongolt bogrács oldaltöredékei (4 db). 2. Réti mészkő töredékek. 3. Állatcsontok. 2. ház: mérete: 540x310 cm (16,8 m2). Eredetileg lekerekített sarkú, téglalap alaprajzú, melynek a D-i része elpusztult (2. kép 2; 8. kép 3). A Ny-i oldalon kisebb nyúlvány ugrott ki. A K-i sarokban kerek alaprajzú agyagkemence, amelynek fala 10-15 cm.platnija 1-1,5 cm vastagságú (2. kép 3). Kb. 30 cm széles szája D felé nézett. 3-4 cm-es talapzatra építették, amely kissé túlnyúlt a kemence vonalán. Átm.: 85-90 cm. A ház gödrén kívül, körben cölöplyukak sorakoztak (átm.: 8-22 cm, m.: 4-10 cm),15 az ÉK-i fal É-i részén 4 (m.: 4-10 cm), az ÉNy-i fal közepén egy (m.: 7 cm), az egykori DNy-i falon kívül 3 (m.: 10 cm). A falon belül, az É-i sarokban egy cölöplyuk, a kemencétől É-ra egy kisebb gödör (átm.: 30x50 cm, m.: 11 cm). Leletanyag: 1. Barna és narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács- és fazék oldaltöredékei (9 db). 2. Világos sárgásbarna, aprószemcsés homokkőből készített, négyszögletes alakú csiszoló- vagy fenőkő töredéke. 3.2 db vassalak. 4. Téglatöredékek. 5. Állatcsontok. 3. ház: mérete: 350 (490)x320 cm (15,7 m2). Eredetileg téglalap alaprajzú lehetett, D-i fele elpusztult (2. kép 4). A ház K-i felében három, sárgásszürke, keményre tapasztott padlószintet különítettünk el. A ház É-i harmadában helyezkedett el az agyagból épített, jó állapotú, lekerekített sarkú, négyszög alaprajzú kemence, amelynek fala az É-i részén magasan megmaradt (átm.: 80x85 cm). Szája K-DK-re nézett (3. kép 1-2; 8. kép 2). Körülötte padka húzódott 10-15 cm szélességben. A kemencétől ÉNy-ra 20-25 cm- es magasságban és 10-15 cm szélességben, mintegy a ház É-ÉNy-i sarkát kibélelve, egy vörösre égett fal helyezkedett el. Az ÉK-i oldal közepén egy nagyobb (átm.: 30-35 cm, m.: 40 cm), a ház közepén, a kemence előtti sekély gödörben körbe döngölt cölöplyuk (átm.: 30x50 cm, m.: 13 cm). A DNy-i sarokban, É-D-i sorban 3 karólyuk (átm.: 12-14 cm,m.: 7-10 cm). A ház jelentkezési szintjétől 80-90 cm-re D-re, egy cölöpnyomban (átm.: 44-52 cm, m.: 40 cm) apró vas- és bográcstöredékek. Leletanyag: 1. Narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács T alakú, tetején vízszintesen, külső oldalán függőlegesen 15 Az épületeken kívül kibontott cölöp- és karólyukak relatív mélységét a nyesett felszíntől számítottuk. 277
