Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Török Enikő: Tételhegy a térképeken
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 hegyet, náluk Tétel-halom néven szerepel, és mint természetföldrajzi név3 (4-5. kép). Ezt követően Tételhegy megye- és országtérképekre is felkerült. A 18. század első felétől nagy számban készültek kéziratos és nyomtatott regionális, vagyis megyetérképek. Az ún. „sárga keretes” megyetérképsorozat ezen Pest-Pilis-Solt megyét ábrázoló darabján természetföldrajzi névként („M. Téteny”) jelent meg Tételhegy neve. Mivel nem ismerjük a térkép készítőjét és a térkép keletkezésének körülményeit, nem tudjuk, hogy a térkép milyen módszerrel készült. A rajzoló feltehetően felhasználta Mikoviny Sámuel 1737-ben megjelent Pest megyei térképét, de névanyagát bővítette, például Tételhegy nevével4 (6. kép). Az első országtérkép, amelyiken olvasható Tételhegy neve („M. Teten”), a Müller-féle rézmetszetű Magyar- ország-térkép, vagy az ún. Lacy-féle térkép.5 Müller Ignác (1727-1804) mérnökkari ezredes készítette. 1764- ben Müllert a Franz Moritz von Lacy (1725-1801) tábornagy, a Haditanács elnöke irányításával működő kartográfiai osztályhoz osztották be. Itt kapta feladatául az Udvari Haditanácstól 1764. május 13-án Magyar- ország új térképének elkészítését. A rendelkezésre álló anyagból - elsősorban a megyetérképek, valamint az összegyűjtött országrész-térképek felhasználásával - kartográfus csoportja négy és fél év alatt készítette el hazánk térképét, ám feltételezhető, hogy jelentős terepmunkára, helyszínelésre is szükség volt. 1769. június 26-án Müller jelentette Lacy tábornagynak, hogy - az időközben gyakran végrehajtott ellenőrző mérésekkel igazolhatóan - olyan térképet sikerült Magyarországról készíteni, amely az adatok száma, a feltüntetett hely3 Generalis topographia defluxum Danubiii per comitatus articulariter unitos Pest-Pilis-Solth decurrentis ... Geometrice collecta et elaborata opera Michaelis Ruttkay. [1:80 000] 8000 org. Rhen. [=180 mm], 1763. MOL S 12 Div 14 No 3, KFL KÉGL T. 142. Generalis topographia defluxus Danubii per comitatus articulariter unitos Pest, Pilis, Solth decurrentis una cum expressione paludum ... Opera Mich. Rutkai, copiata verő per Antonium Kronovetter. [1:190 000] 8000 org. Vien. [=178 mm]. 1772. MOL S 12 Div 14 No 38. 4 Mappa unitorum comitatum Pesthiensis Pilisiensis et Solthensis non minus districtum Cumanorum minorum. [1:494 000] 1 mill. germ. [= 15 mm], [ca 1750). OSZK TK 1 086. 5 Mappa geographica novissima regni Hungáriáé divisi in suos comitatus cum districtibus Jazygum et Cumanorum Banatus Temesiensis ejusque districtuum nec non regnorum Croatiae Sdavoniae Dalmatiae magni principatus Transivaniae. Ex accurat[i]oribus tabulis congesta et correcta ab Ign. Müller, Johann Christoph Winkler sculpsit. [1:370 000] 6 milliaria Germanica [=123 mm]. Viennae, 1769. MOL S 73 No 34/4 (http://www.mol.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/kozmuvelodes/ kiallitasok/virtualis_kiallitasok/archiv_atlas/banyaterkepek.html). ségek térbeli pontossága és a helynévírás tekintetében minden korábbit felülmúlt. Müller csíkozással, felül- nézetben ábrázolta a domborzatot térképén, de néhol oldalnézeti jelölést is alkalmaz, mint például Tételhegy („M. Teten”) esetében is (7. kép). Az I. katonai felmérés6 az Osztrák Birodalom, ezen belül a történelmi Magyarország első részletes topográfiai térképezése 1763-1785 között zajlott. A teljes birodalom területét több önálló, nem összefüggő felmérés keretében térképezték. A történelmi Magyarország korabeli területére is több önálló felmérés esett: a Magyar Királyság, a Temesi Bánság, az Erdélyi Nagyfejedelemség, Horvátország, Szlavónia és a Katonai Határőrvidékek felmérése. A Magyar Királyság térképei 1782-1785 között készültek el. A felvételek nem támaszkodtak szilárd geodéziai alapra, felsőrendű mérések (felsőrendű, azaz első-, másod- és harmadrendű szintezési és háromszögelési hálózatok alappontjainak meghatározása) nélkül készültek, így mai szemmel nézve nem tökéletesek. Magyarországon az egyes kisebb területekről rendelkezésre álló megbízható részletes térképeket ösz- szegyűjtötték, és a részletfelvételek keretében bizonyára fel is használták. Az egész felvétel összefüggő alapjául a grafikus háromszögelés, mérőasztal-eljárás szolgált. A domborzatot magasságmérések nélkül, a la vue vették fel, s a terepformákat szemléltető lejtő- és keresztcsíkozással, alaprajzban ábrázolták. A Tételhegy domborzati elemként szerepel a térképen „Titel b.” néven (8. kép). A 18. századot egy megyetérképpel zárjuk, Bállá Antal (1739-1815) Pest-Pilis-Solt megyét ábrázoló térképével.7 * * * Bállá földmérő és vízépítő mérnök, 1777-től Pest-Pilis-Solt vármegye mérnöke. Megyei mérnökként alaposan ismerte a megye területét, így Solt környékét is. „Collis Tétel” néven tünteti fel Tételhegyet (9. kép). A 19. század folyamán három nagy felmérést végeztek Magyarország területén: vízrajzi, topográfiai és kataszteri felmérést. A vízrajzi felmérés, az egyes folyók 6 Original-Aufnahmskarte von Ungarn. Aufgenommen unter der Direktion des Obristen Neu und Obristlt. Baron v. Motzel des Generalquartiermeisterstabes in den Jahren 1782-85. Coll. XIV. Sectio XXVII. [1:28 800], [1782-1785], HIM HT B IX a 527. 7 Mappa specialissima regionibus coeli juxta recentissimas observ: astronomicas accomodata i. regni Hungáriáé comitatuum Pest Pilis et Solth articulariter unitorum: item Jazygiae Cumaniae Majoris et Minoris. Studio et opera Antonii Balla, Hyeronimus Benedicti sculpsit Viennae. |1:300 000] 5 mill, geogr. [=125 mm]. [Pest], [Festetits Gy.], 1793. MOL S 12 Div 10 No 76:1-2. 264
