Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Török Enikő: Tételhegy a térképeken
TÖRÖK ENIKŐ: TÉTELHEGY A TÉRKÉPEKEN np* • • • 1 T~' • 1 ff Torok Enikő Tételhegy a térképeken A mai Tételhegy Solt külterülete, mezőgazdasági jellegű lakóhely a Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint. A térképeken a Tétel-halom elnevezéssel is találkozhatunk mint természetföldrajzi névvel. Összeállításunkban azt próbáljuk számba venni, hogy korábbi térképeken hogyan - településként, természetföldrajzi objektumként, külterületként stb. - és milyen névalakkal jelent meg Tételhegy. A térképek forrásértékének megítélésénél feltétlenül számolni kell azzal, hogy az adott térkép milyen források, információk felhasználásával, illetve milyen módszerrel készült. A térképeket több térképtár munkatársainak segítségével a Castrum Tetei Program vezetőjével, Szentpéteri Józseffel együtt gyűjtöttük össze. A legkorábbi térkép, amelyen a Tételhegy felfedezhető, Idrisi világtérképe 1154-ből. A középkori arab térképészet legjelentősebb, Magyarország területéről is több nevet tartalmazó munkája ez a térkép. Abu Abd Allah Muhammad al-Idrisi (1099-1166) arab térképész, földrajztudós és utazó volt, aki Szicíliában élt, II. Roger normann király udvarában. 1154-ben készítette el a Tabula Rogeriana néven ismert ezüst — ezüstlapra karcolt - világtérképét. A világ földrajzát könyvben - „A horizontok bebarangolása után vágyó mulatságának könyve”, melyet Roger könyveként tartottak számon - is leírta, melyhez 70 kettős térképoldalra rajzolt, délre tájolt világtérképet mellékelt. A térképet 1926-ban Konrad Miller hasonmás kiadásban megjelentette. Idrisi a leírást és a térképet arab és normann utazók, kereskedők beszámolói alapján, illetve korábbi források felhasználásával állította össze.1 Minden bizonnyal Magyarországról sem rendelkezett helyismerettel, így nem meglepő, hogy a térképen - a korabeli térképekhez hasonlóan - a települések egymáshoz viszonyított helyzete eléggé eltér a valóságtól, illetve pl. a Buda-Nyitra környéki terület Morvaország néven szerepel. Az 53-as számú térképlap a Duna menti Budavár és Bács városa között fele távolságban egy Titlws nevű települést ábrázol, amelyet Idrisi a leírás1 Charta Rogeriana. Weltkarte des Idrisi vom Jahr 1154 n. Ch. Wiederhergestellt und herausgegeben von Konrad Miller. Stuttgart, 1926. ban gazdag kereskedővárosként jellemez. Miller az eredeti, arab írású neveket latin betűs átírással közölte, de nem azonosította az összes földrajzi nevet. A településeket hat részre osztott körök mutatják. Kérdéses, hogy ez a „Titlus” a bácskai Titelre vagy Tételhegyre vonatkozhat-e (1-2. kép). A 16-17. század folyamán jó néhány térkép készült és jelent meg Magyarországról, melyek egy része a magyarországi hadi események iránti európai érdeklődést elégítette ki, másik része pedig a katonaság tájékozódását volt hivatott segíteni. Azonban az általunk vizsgált számos térképen nem szerepelt Tételhegy sem jellel, sem névvel. Csak a 18. században tűnt fel újból a térképeken. Az 1742-ben készült, kéziratos Kalocsai Sárköz-térképen már jellel megjelent a Tételhegy. Ezt a térképet Mikoviny Sámuel (1698-1750) készítette, akit a magyar tudományos kartográfia és a magyar térképészeti szakirodalom úttörőjeként tartunk számon. Mikoviny az első polgári mérnökök, térképészek egyik legjelentősebb alakja, aki már csillagászati és trigonometriai mérések alapján szerkesztette megyetérképeit és újfajta ábrázolási módszereket alkalmazott, például a domborzatot felülnézetben, csíkozással ábrázolta. Bél Mátyás Notitiájának első négy kötetéhez ő készítette a megyetérképeket. A Kalocsai Sárköz árvízvédelmével kapcsolatos térképét alapos terepbejárást követően készített Mikoviny, csíkozással egy „domb” jelölése látható Solttól keletre2 (3. kép). Mivel a vidék árvízvédelmét nem sikerült véglegesen megoldani, újabb és újabb térképek készültek a területről, részben Mikoviny korábbi térképének felhasználásával, részben alapos helyismeretre támaszkodva. Ruttkay Mihály (1710-1788) és Kronovetter Antal is a Kalocsai Érsekség geometrájaként dolgozott Solt környékén. A kéziratos Kalocsai Sárközt ábrázoló térképükön ők nem csak jelölik, de meg is nevezik Tétel2 Mappa Danubii cursum, situmque tarn ex eo, quam I. Comit. Pesthiensis partibus, procurrentium alveorum, aquarumque meatuum, ac inde per Districtum Solthiensem formatarum lacunarum et paludum, representans. Delineavit S. Mikoviny. [1:125 000] 2 mill. Germ, vei 8000 org. Wien. [=12 cm], [1742], OSZK Térképtár TK 1624 (http://mek.niif. hu/06400/06422/html/viz_kalocsa/kalocsal.htm). 263
