Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - V. Székely György: A Solt–Tételhegyen előkerült numizmatikai anyag értékelése
V. SZÉKELY GYÖRGY: A SOLT-TÉTELHEGYEN ELŐKERÜLT NUMIZMATIKAI ANYAG ÉRTÉKELÉSE 1241-1242. évi mongol pusztítás nem okozott helyrehozhatatlan törést a tételhegyi ispáni székhely és település életében, mivel a század második feléből V. István két feliratos dénárja, öt szlavón báni dénár, a XIII-XIV. század fordulójáról hat magyar veretű kis bécsi dénár, azaz az osztrák hercegek bécsi típusú pfennigjének utánzata került elő szórványként. A XIII. század közepétől kibocsátott szlavón báni dénárok közkedveltségéhez a magas ezüsttartalom mellett az is hozzájárult, hogy nem estek az éves beváltási kötelezettség alá.15 Solthoz legközelebb az 51-es út új nyomvonalának egyik hartai lelőhelyén találtak hasonló korú vereteket.16 Apostagról pedig egy ilyen korú és összetételű kis leletről van adatunk.17 Az osztrák hercegek állandó nemesfémtartalmú pfennigjei ugyancsak kedvelt fizetőeszközök voltak Magyarországon a XIII. század utolsó negyedétől, ezért is utánozták őket.18 Az osztrák pénzek kibocsátóinak sora II. Ottokár (1251-1267) herceggel indul és II. Albert (1350-1358) herceggel zárul. All veret többsége a XIV. századból származik. A tételhegyi osztrák veretek legközelebbi párhuzamaként a Dunapataj-Szent Tamás-dombon előkerült hasonló korú példányokat lehetne említeni.19 Ugyancsak ebből az időszakból származik Ottó (1254-1265) passaui püspök pfennigje, valamint egy felső-bajorországi pfennig rézhamisítványa is. A Tételhegyen gyűjtött leletanyagban a XIV. század első harmadától feltűnnek az Anjou-uralkodók dénárjai. I. Károly (1308-1342) két verete a gyakoribb típusok közé tartozik, hasonló dénár került elő a Dunavecse-Temető-dűlőben feltárt Árpád-kori település egyik kútjának felső omladékrétegében.20 Az I. Lajos (1342-1382) által kibocsátott ezüstpénzek közül leggyakrabban a szerecsenfej es dénárok fordulnak elő, a Tételhegyről eddig négy ilyen példány ismert. I. Lajos másik, a kortársak között szintén kedvelt ún. Szent Lászlós-dénárjából viszont eddig egyetlen példány került elő. A megélénkülő pénzforgalom fontos jele a külföldi veretek hazai forgalma, amit II. Albert (1330-1358) osztrák herceg hat bécsi típusú pfennig15 V. SZÉKELY 1979, 102-104. 16 Harta-Külső tuskó föld (SOMOGYVÁRI2004,227-228.) 17 MNM. ÉRT. ltsz.: 43/1889. 18 HÓMAN 1916, 353-386. 19 A szerző ásatása 2002-ben. 20 MÉSZÁROS - V. SZÉKELY 2009, 9. jének előfordulása is jól bizonyít. Ezek esetében sajnos nem dönthető el, hogy sírokból vagy a település objektumaiból származnak. Ugyanilyen veretek fordultak elő a Kiskunhalas-Katolikus temető, Kápolnahely késő középkori sírjaiban is.21 Mária (1382-1387) királynő uralkodását csak hét dénár képviseli, ebből hat azonos típushoz tartozik, ami ennek elterjedtségét jelzi. Jóval több veret származik a fél évszázadon át uralkodó Zsigmond (1387-1437) időszakából. Az eddig előkerült pénzek összetételéből egyértelműen megállapítható, hogy a tételhegyi lelőhelyes pénzek magyar anyagának döntő hányadát a Zsigmond korában vert különféle aprópénzek alkotják. Zsigmond pénzeinek jelentős részét a napi forgalomban használt kis értékű aprópénzek teszik ki. A 6 hosz- szú keresztes dénár mellett 78 parvus (kispénz) és 20 quarting, azaz negyeddénár volt. Feltűnő viszont, hogy az 1420-as évek végén kibocsátott ducat nevű, csekély értékű aprópénzből, valamint a Zsigmond uralkodásának utolsó évtizedében vert nagyobb dénárjából egyetlen példány sem került eddig elő, mint ahogy Albert (1437-1439) királytól sem ismerünk innen származó veretet. Nemcsak a Tételhegyre, hanem az egész középkori Magyarországra nézve megállapítható, hogy Zsigmond pénzei számban messze felülmúlják minden más késő középkori uralkodó veretét. Egyrészt a kincsleletek viszonylag nagy száma, másrészt az ezekben előforduló pénzek mennyisége révén. Elegendő itt csupán a több mint 22 ezer darabos szabadszállási és a több mint 25 ezer dénárt tartalmazó jászalsószentgyörgyi leletre utalni.22 A Zsigmond-kori aprópénzek között nagyon sok az erősen rezes, sőt tiszta réz hamisítvány, ami a korabeli pénzforgalmi közállapotok következménye. A tételhegyi parvusok között is 10 ilyen rossz minőségű példány volt. Az egyre jobban elértéktelenedő, értéküket vesztett kisméretű pénzekre kevésbé vigyázott tulajdonosuk, így azok hamar elveszhettek. Zsigmond aprópénzeinek gyakori kísérői a korábban Redwitz Miklós Szörényi bán személyével kapcsolatba hozott, de újabban inkább havasalföldi eredetűnek tartott dénárok.23 Egy ilyen példány a Tételhegyen is előkerült. A XV. század negyvenes éveit, az ún. kettős (párhuza21 GALLINA - VARGA 2009, 38-39. 22 KIRÁLY 1951-1952, 27-37.; POLGÁR 1999,157-160. 23 Redwitz Miklós pénzverésére ld. KUJOVSKÍ - HUNKA 1990,181- 206.; GYÖNGYÖSSY 2006, 235-237. 247
