Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Zsoldos Attila: Tétel középkori birtokosai

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 „felkerekedve egész seregével Titeltől előbbre vonult”, majd ezt követően „egy Petrikon nevű helyhez érve ott sátort ütött. Ez a hely a belső Pannóniába vezető út első határállomása”.5 Az itt említett Petrikon helynév nem Péterváraddal azonosítható - mint az széles körben el­terjedt hanem a szerémségi Bánmonostorával.6 Ha egy „Tétel=Titel” azonosításra nem is kerülhet sor, az éppen előfordulhat, hogy a mindeddig a Bács megyei Titelhez tartozónak gondolt adatok egy része mégis in­kább a Fejér megyei Tétel múltjára vonatkozik. Ebből a szempontból leginkább a magyar honfoglalás regé­nyes történetét a 13. század elején megíró „Névtelen” (Anonymus) munkája érdemes figyelmünkre. írásában a honfoglaló Árpád egyik ellenfeleként kap szerepet Salán, aki „titeli fejedelem” (Salanus dux Tytulensy),7 8 aki a magyarok ellen segítségül hívott „görög” és bol­gár sereggel „egy Titel nevű helyen találkozott” (in illő loco, qui dicitur Tetei),8 és Titelről indult el (egressus de Tetei) Árpádék ellen.9 Szóba kerül még a helység abban az összefüggésben, hogy Salán legyőzését követően Ár­pád és serege Titelig vonul ( usque ad Titulum),10 majd onnan Szalánkeménig mennek. Bizonyosnak látszik, hogy ez utóbbi anonymusi hely nem köthető a Fejér megyei Tételhez. Más forrásunk esetében azonban indokoltnak tűnik az eddig a Bács megyei Titellel kapcsolatba hozott „Titel/ Tetei” helynévnek a Fejér megyei Tételhez kötése. A szicíliai arab földrajztudós, Idrisí 1154-re elkészült munkájában, mely részletesen kitér Magyarország ismertetésére is, egy helyütt azt olvashatjuk: „az em­lített [Budavára] városától [Titel] városáig a folyó [ti. a Duna] mentén keleti irányban hetvenöt mérföld a távolság, [Titel] városától pedig [Bács] városáig ugyan­csak hetvenöt mérföld”.11 Az így jellemzett települést a kérdés minden szakértője Titellel azonosította, jólle­het a leírás a Bács megyei Titelre egyáltalán nem ta­lál, annál inkább Tételre. Gondolhatnánk persze, hogy Idrisí tévedett, ezt a vélekedést azonban meglehetősen valószínűtlenné teszi, hogy tudósításában szerepel az 5 MORAVCSIK 1984,219. 6 A kérdésre 1. TAKÁCS 1989,9-11. 7 Anonymi gesta Hungarorum c. 19. (SRHI. 59.); Anonymus-Kézai 23. 8 Anonymi gesta Hungarorum c. 38. (SRH 1.80.); Anonymus-Kézai 34. 9 Anonymi gesta Hungarorum c. 39. (SRH I. 81.); Anonymus-Kézai 34. 10 Anonymi gesta Hungarorum c. 41. (SRH 1.81.); Anonymus-Kézai 36. 11 ELTER 1985,60. a hely is, ahol a Bács megyei Titelnek kellene szerepel­nie. Ez utóbbi szövegrész így hangzik: „ [Magyarország] legnagyobb részt a [Maros] és a [Tisza] folyó mentén található. Ez a két folyó együtt ered a [Kárpátok] hegy­ből (...) a két folyó együtt folyik nyugat felé. Ezután a forrásuktól nyolcnapi járóföldre találkoznak és egy fo- lyóvá egyesülnek [ez tehát Szeged környéke - ZsA]. Ez azután [a Tisza] dél felé halad, és nyolcnapi járóföldre a [Duna] folyóba ömlik [Bács] városa és [Keve] városa között”.12 Ez utóbbi hely éppen a Bács megyei Titellel azonosítható, s nyilvánvaló a két idézett szövegből, hogy Idrisí két különböző helynek tekintette őket. A 12. század közepi Tételt Idrisí a következőképpen jellemzi: „[Titel] városa a folyó [azaz a Duna] északi partján van. Sok lakója és jószágja van, lakói nagyon tehetősek, bőségben és gazdagságban élnek”.13 Az, hogy a települést Idrisí a Duna északi partjára helyezi, nem okoz zavart, hiszen mind Bécset, mind Esztergo­mot a folyótól keletre fekvőként említi.14 Idrisí szöve­gének ismeretében nehéz kételkedni abban, hogy a mai Solt-Tételhegyen régészeti módszerekkel azonosított leletegyüttes a korai, 11-12. századi Magyar Királyság egyik jelentős településével azonosítható. Elhagyva mármost a Titellel kapcsolatos kombináci­ókat, kiindulhatunk magának Tételnek a történetéből. Ez különösebben egyszerűnek éppen nem mondható, mert igen forrásszegény vidékről van szó. Árpád-kori adat például egyáltalán nincs - legalább­is jelenleg - a birtokunkban a településre, illetve bir­tokra vonatkozóan.15 Az Anjou-kor második felétől kezdődően már mind Tételre, mind a szomszédos te­lepülésekre (így Tetétlenre) vannak adataink,16 s ezek bővülnek is, mert például a leleszi konvent Statutoriae sorozatában őrzött 1387 és 1410 közötti oklevelek köz­elmúltban történt feltárása közben elő is került egy 1404-1405-ben lezajlott ügy, mely egy tetétleni birto­kossal kapcsolatos, s amelyben egy tételi személy volt a királyi ember.17 Tétel középkori birtoklástörténetét illetően nem va­gyunk tehát teljesen tájékozatlanok, sőt, annak alap­12 ELTER 1985,61. 13 ELTER 1985, 60. 14 ELTER 1985,57. 15 GYÖRFFY 1987M998. II. 442. 16 CSÁNKI 1890-1913, III. 353. (Tétel) és 353-354. (Tetétlen). 17 Statutoriae 130-131. sz-ok. 226

Next

/
Oldalképek
Tartalom