Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Zsoldos Attila: Tétel középkori birtokosai
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 „felkerekedve egész seregével Titeltől előbbre vonult”, majd ezt követően „egy Petrikon nevű helyhez érve ott sátort ütött. Ez a hely a belső Pannóniába vezető út első határállomása”.5 Az itt említett Petrikon helynév nem Péterváraddal azonosítható - mint az széles körben elterjedt hanem a szerémségi Bánmonostorával.6 Ha egy „Tétel=Titel” azonosításra nem is kerülhet sor, az éppen előfordulhat, hogy a mindeddig a Bács megyei Titelhez tartozónak gondolt adatok egy része mégis inkább a Fejér megyei Tétel múltjára vonatkozik. Ebből a szempontból leginkább a magyar honfoglalás regényes történetét a 13. század elején megíró „Névtelen” (Anonymus) munkája érdemes figyelmünkre. írásában a honfoglaló Árpád egyik ellenfeleként kap szerepet Salán, aki „titeli fejedelem” (Salanus dux Tytulensy),7 8 aki a magyarok ellen segítségül hívott „görög” és bolgár sereggel „egy Titel nevű helyen találkozott” (in illő loco, qui dicitur Tetei),8 és Titelről indult el (egressus de Tetei) Árpádék ellen.9 Szóba kerül még a helység abban az összefüggésben, hogy Salán legyőzését követően Árpád és serege Titelig vonul ( usque ad Titulum),10 majd onnan Szalánkeménig mennek. Bizonyosnak látszik, hogy ez utóbbi anonymusi hely nem köthető a Fejér megyei Tételhez. Más forrásunk esetében azonban indokoltnak tűnik az eddig a Bács megyei Titellel kapcsolatba hozott „Titel/ Tetei” helynévnek a Fejér megyei Tételhez kötése. A szicíliai arab földrajztudós, Idrisí 1154-re elkészült munkájában, mely részletesen kitér Magyarország ismertetésére is, egy helyütt azt olvashatjuk: „az említett [Budavára] városától [Titel] városáig a folyó [ti. a Duna] mentén keleti irányban hetvenöt mérföld a távolság, [Titel] városától pedig [Bács] városáig ugyancsak hetvenöt mérföld”.11 Az így jellemzett települést a kérdés minden szakértője Titellel azonosította, jóllehet a leírás a Bács megyei Titelre egyáltalán nem talál, annál inkább Tételre. Gondolhatnánk persze, hogy Idrisí tévedett, ezt a vélekedést azonban meglehetősen valószínűtlenné teszi, hogy tudósításában szerepel az 5 MORAVCSIK 1984,219. 6 A kérdésre 1. TAKÁCS 1989,9-11. 7 Anonymi gesta Hungarorum c. 19. (SRHI. 59.); Anonymus-Kézai 23. 8 Anonymi gesta Hungarorum c. 38. (SRH 1.80.); Anonymus-Kézai 34. 9 Anonymi gesta Hungarorum c. 39. (SRH I. 81.); Anonymus-Kézai 34. 10 Anonymi gesta Hungarorum c. 41. (SRH 1.81.); Anonymus-Kézai 36. 11 ELTER 1985,60. a hely is, ahol a Bács megyei Titelnek kellene szerepelnie. Ez utóbbi szövegrész így hangzik: „ [Magyarország] legnagyobb részt a [Maros] és a [Tisza] folyó mentén található. Ez a két folyó együtt ered a [Kárpátok] hegyből (...) a két folyó együtt folyik nyugat felé. Ezután a forrásuktól nyolcnapi járóföldre találkoznak és egy fo- lyóvá egyesülnek [ez tehát Szeged környéke - ZsA]. Ez azután [a Tisza] dél felé halad, és nyolcnapi járóföldre a [Duna] folyóba ömlik [Bács] városa és [Keve] városa között”.12 Ez utóbbi hely éppen a Bács megyei Titellel azonosítható, s nyilvánvaló a két idézett szövegből, hogy Idrisí két különböző helynek tekintette őket. A 12. század közepi Tételt Idrisí a következőképpen jellemzi: „[Titel] városa a folyó [azaz a Duna] északi partján van. Sok lakója és jószágja van, lakói nagyon tehetősek, bőségben és gazdagságban élnek”.13 Az, hogy a települést Idrisí a Duna északi partjára helyezi, nem okoz zavart, hiszen mind Bécset, mind Esztergomot a folyótól keletre fekvőként említi.14 Idrisí szövegének ismeretében nehéz kételkedni abban, hogy a mai Solt-Tételhegyen régészeti módszerekkel azonosított leletegyüttes a korai, 11-12. századi Magyar Királyság egyik jelentős településével azonosítható. Elhagyva mármost a Titellel kapcsolatos kombinációkat, kiindulhatunk magának Tételnek a történetéből. Ez különösebben egyszerűnek éppen nem mondható, mert igen forrásszegény vidékről van szó. Árpád-kori adat például egyáltalán nincs - legalábbis jelenleg - a birtokunkban a településre, illetve birtokra vonatkozóan.15 Az Anjou-kor második felétől kezdődően már mind Tételre, mind a szomszédos településekre (így Tetétlenre) vannak adataink,16 s ezek bővülnek is, mert például a leleszi konvent Statutoriae sorozatában őrzött 1387 és 1410 közötti oklevelek közelmúltban történt feltárása közben elő is került egy 1404-1405-ben lezajlott ügy, mely egy tetétleni birtokossal kapcsolatos, s amelyben egy tételi személy volt a királyi ember.17 Tétel középkori birtoklástörténetét illetően nem vagyunk tehát teljesen tájékozatlanok, sőt, annak alap12 ELTER 1985,61. 13 ELTER 1985, 60. 14 ELTER 1985,57. 15 GYÖRFFY 1987M998. II. 442. 16 CSÁNKI 1890-1913, III. 353. (Tétel) és 353-354. (Tetétlen). 17 Statutoriae 130-131. sz-ok. 226
