Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Takács Miklós: A solti Tételhegy középkori települései (Előzetes jelentés)

TAKÁCS MIKLÓS: A SOLTI TÉTELHEGY KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSEI Zárszó A solti Tételhegynek nagyjából egy százalékát sikerült feltárni a 2005 és 2013 között folytatott ásatásokkal, így is azonban szilárdan hiszünk abban, hogy sikerült leraknunk e fontos Árpád-kori lelőhely kutatásának a szilárd alapjait. Nemcsak az adott mikrorégiónak Ár­pád-kori lakottságát, hanem az egyes települési helyek kiterjedését is sikerült bizonyítani régészeti topográ­fiai, bejárásokkal, illetve magnetométeres felmérések­kel. Ezen adatgyűjtések a Tételhegy sűrű lakottságát jelezték, különösen a hegy északkeleti szélén. E követ­keztetést a hagyományos módszertannal végrehajtott ásatásokkal is sikerült alátámasztani. A feltárások so­rán pedig olyan tárgyakat is sikerült kibontani a sű­rűn lakott Templomdombon, amelyek alapján joggal vethető fel: az adott helyszín lakóinak a tárgykultúrája kiemelkedett a korabeli falusi lakosság átlagából. E kö­vetkeztetés súlyát két történészi elemzés növeli. Egyfe­lől Györffy György azon felvetése, hogy az Árpád-kor­ban még a Duna-Tisza köze egy részére is átnyúló Fejér vármegyének volt egy solti széke.27 E felvetés igazi sú­lyát az adja, hogy - mint közismert - Györffy György­ben az Árpád-kori történeti földrajz egyik legkitartóbb kutatóját tisztelhetjük. Egy másik történeti elemzés pedig arra hívta fel a szakmai közvélemény figyelmét, hogy Idriszi 1154-es térképén két „Titel” nevű hely­név is szerepel, amelyek közül csak az egyikre illik rá az, hogy a Tisza-torkolat közelében fekszik.28 A má­sik, a mi szempontunkból érdekesebb helység Pest és Bács között található, mintegy félúton. A hivatkozott két elemzés miatt fokozott mértékben oda kell figyel­ni arra, vajon lokalizálható-e uralmi központ, illetve protourbánus jellegű település Solt határában, és ezen belül is első sorban a Tételhegyen. Az összehasonlító vizsgálat során természetesen fel nem cserélve a kér­désfeltevés sorrendjét: azt tehát, hogy a történészi loka­lizálások problémája csak az után vizsgálandó, hogy a leletek régészeti értékelése már megtörtént. 27 GYÖRFFY 1977, 29. 30. ábra; GYÖRFFY 1987, 321-344., és különö­sen a 32. oldalon levő térkép. 28 SZENTPÉTERI 2010,14. kép. Irodalom BICZÖ 1976 FODOR 1975 GEREVICH 1990 GYÖRFFY 1977 GYÖRFFY 1987 HOLL 1963 LÁZÁR 1998 MRT 9 PARÁDI1963 PARÁDI 1975 PÉTERFI 2013 S1MONYI2010 Biczó Piroska: Jelentés a Kecskemét-Kossuth téren végzett ásatásról. - Bericht über die Ausgrabung am Kossuth-Platz zu Kecskemét. Cumania IV (1976) 329-360. Fodor, István Vorläufiges Bericht über die Ausgrabung des Dorfes Szabolcs-Kisfalud im Jahre 1971-73. FolArch XXVI (1975)171-182. Gerevich, László: The Rise of Towns along the Danube. In: The Towns in Medieval Hungary. Szerk.: uő. Budapest 1990,26-50. Györffy György: István király és műve. Budapest 1977,1983^. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, 2. kötet, Budapest 1987. Holl Imre: Középkori cserépedények a budai várpalotából (XIII-XV. század). - Mittelalterliche Keramik aus dem Burgpalast von Buda (13. -15. Jahrhundert). BudRégXX (1963) 335-394. Lázár Sarolta: Kora Árpád-kori település Esztergom-Szentgyörgymezőn. Budapest, 1998. OpusHung I. Dinnyés István - Kővári Klára - Kvassay Judit - Miklós Zsuzsa - Tettamanti Sarolta - Torma István: Pest megye régészeti topográfiája. A szobi és a váci járás (XIII/2. kötet). Budapest, 1993. (Magyarország régészeti topográfiája 9.) Parádi Nándor: Magyarországi pénzleletes középkori cserépedények (XI - XVII. század). - Münzfunde hortende mittelalterliche Gefässe in Ungarn (11-17. Jh.) ArchÉrt 90 (1963) 205-251. Parádi Nándor Pénzekkel keltezett 13. századi ékszerek. A Nyáregyháza - pusztapótharaszti kincslelet. - Münzdatierte Schmuckstücke aus dem 13. Jahrhundert. FolArch 26 (1975) 119- 158. Péterfi Bence Tamás: Árpád-kori grafitos kerámia a Kárpát-medencében. Az óbudai Lajos utca 163-165. sz. telkek korai kerámiaanyaga. Szakdolgozat. ELTE Bölcsészettudományi Kar, Régészet szak. Kézirat. Budapest, 2013. Simonyi Erika: 10-13. századi települések Északkelet-Magyarországon és a régió Árpád-kori kerámiája. Doktori disszertáció tézisei. Budapest 2010. ELTE BTK, Történelemtudományi Doktori Iskola, Régészeti Program. Budapest 2010. http://doktori.btk. elte.hu/hist/simonyierika/tezis.pdf SZABÓ 1938 Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. - Kulturgeschichtliche Denkmäler der ungarischen Tiefebene. BHHIII. Bp. 1938. SZENTPÉTERI - ROSTA 2006 Szentpéteri József - Rosta Szabolcs: Solt, Tételhegy (Bács-Kiskun megye). RKM 2005, Budapest 2006,306-308. SZENTPÉTERI 2007 Szentpéteri József: Solt, Tételhegy (Bács-Kiskun megye). RKM 2006, Budapest 2007,275-276. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom