Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Petkes Zsolt: Árpád-kori temető a tételhegyi Templomdombon
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 metőrészletet egy viszonylag rövidebb negyed vagy fél évszázados időintervallumban használták, a huzalkarikák különböző típusai, így a bordázott S-végű karikák is megtalálhatók a temetőrészlet D-i és É-i felében is. A huzalkarikák alapanyaguk alapján sem mutatnak elkülönülő csoportot a temetőben, vegyesen fordulnak elő, mind az ezüst, mind a bronzkarikák megtalálhatók a temető mindkét oldalán. Eltérés mindössze a leleteket tartalmazó sírok számában figyelhető meg, a sírmező É-i oldalán több mellékletes temetkezés található, azonban a temetőrészletben D-ről É-i irányban sűrűsödnek a temetkezések, emiatt az É-i temetőiéiben jelentősen több a temetkezés és így több mellékletes temetkezés is került elő. A temetőrészlet a 13. század folyamán már biztosan nem volt használatban, hiszen a késő Árpád-kori település egyik háza és az ahhoz kapcsolódó különböző objektumok épültek rá, így feltételezhető, hogy ekkorra már a temetőrész emléke is elhalványult az itt élőkben. A temetőrészlet lehetséges kiterjedése és szerkezete A viszonylag szűk időhatárok közé szorított temetkezések magas száma arra utal, hogy a temetőt használó közösség jelentős méretű lehetett. A templom közelében előkerült S-végű karikát tartalmazó 110. sír pedig tovább árnyalja a helyzetet. A munkahipotézisként felvetett honfoglaló magyarsághoz köthető szállási temető tézise a sírok száma, jellege és az előkerült leletanyag alapján nem igazolható. Ezen esetben azonban felmerül a kérdés, hogy milyen jellegű temetőtípushoz köthetők az előkerült sírok. A temetőtípus pontos megnevezéséhez, meghatározásához nyújt segítséget Kovács László 2013-ban közétett, a korszak temetőit egyértelmű szempontok alapján csoportosító modellje.37 A tételhegyi temetőben és annak környezetében megfigyelt jelenségek alapján három típus merülhet fel itt (falusi temető, falusi előzményéi templom körüli temető és templom körüli temető) a következő lehetőségek szerint: 1. Egymástól független falusi és templom körüli temető: a templomot megelőzően egy falusi temető létesült a Templomdomb D-i oldalán, amely a 12. században vagy legkésőbb a 13. század elején megszűnt. Tőle függetlenül, néhány 10 méterrel É-ra egy templom és egy templom körüli temető létesült. Ezen esetben a légi fel- 37 KOVÁCS 2013b, 511-604.; KOVÁCS 2013a, 227-270. vételeken a templomtól mintegy 18-28 méteres távolságra kirajzolódó ovális árok ezen templomnak lenne a kerítőárka. A két temető között ezen elképzelés szerint nincs átfedés. 2. Falusi előzményű templom körüli temető: a korábban létesített falusi temető É-i oldalára, a korábbi sírokra egy templomot építettek és egy templom körüli temetőt létesítettek. Ebben az esetben a 110. sír vagy legalábbis a sírból származó S-végű karika ennek a korábbi temetőnek lenne az emléke. 3. Templom körüli temető: a templom és a templomtól D-re feltárt temetőrészlet összetartozik, az ott feltárt sírok a templom körüli temető részei. Ezen esetben a templomot feltételezhetően all. század során építették. A templom körüli temető mérete ebben az esetben jelentősen meghaladja a légifelvételeken kirajzolódó ovális kerítőárok által lehatárolt területet. A templom mellett elhelyezkedő 110. sírból származó S-végű karika utal arra, hogy az Árpád-kor folyamán a templom közelében is voltak sírok, jelen pillanatban azonban nem dönthető el, hogy ezek a sírok a templomhoz tartoztak vagy az esetlegesen korábbi falusi temetőhöz részének tekinthetők. A templom közeléből származó S-végű karika miatt az elsőként felvázolt modell csak azon esetben tartható, ha a falusi temető megszűnése és a templom körüli temető létesítése még az Árpád-kor folyamán, az S-végű karikák használati ideje alatt végbement. A templom körüli temetők egyik legfontosabb jellemzője, hogy a határait előre kijelölik,38 az előre leszűkített temetkezési körzet miatt alakulnak ki a templom körüli temetők legfontosabb jellegzetességei a többrétegű temetkezések. A temetőhöz kapcsolódó jelenségek és a lehetőségek ismeretében felmerül a kérdés, hogy mekkora lehetett egy átlagos templom körüli temető? A templom körüli temetők kutatása, szisztematikus feltárása kevésbé kedvelt területe a korszak régészetének,39 így teljes feltárások, illetve az elvégzett feltárások közlésének hiányában csak néhány közismert ásatás adataira alapozva megállapítható, hogy a templom körüli temetők méretei erősen eltérnek egymástól. Az Orosháza-Rá- kóczi telepi temető40 legtávolabbi ismert sírja a templomfaltól megközelítően 40 méterre helyezkedett el, 38 RITOÓK 2010,477. 39 RITOÓK 2010,476. 40 ZALOTAY 1957. Az összesítő térkép alapján. 100
