Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Müller Róbert: Egy kora középkori vaseszköz lelet Saladorfból

archaeologia cumanica 2 A lelet feldolgozója, A. Preinfalk kiemeli, hogy különösen Magyarországon sok a késő középkori, XVI-XVII. századi vaseszköz lelet, amelyek gyakran tartalmaznak mezőgazdasági szerszámokat is. Csak azt nem teszi hozzá, hogy ennek nálunk történelmi okai vannak, a törökkor bizonytalan közállapotai miatt került arra sor, hogy a menekülők a számukra értékes, de súlyos vastárgyakat inkább elrejtették, és sajnos elég gyakran nem állt módjukban, hogy azt később elővegyék. Úgy véli, hogy a saladorfi depot-t egy szőlőműves ásta el, mert közvetlenül vagy közvetve valamennyi tárgy a szőlőműveléshez kapcsolható. Közvetlenül a két szőlőmetszőkés. Részletesen leírja, hogy milyen munkát végez a szőlőműves a metszőkéssel, ismerteti, hogy két alapvető változata van, a baltás és a balta nélküli. Rossz forrásra hivatkozva elfogadja, hogy a XVI. századig legfeljebb 20-22 cm hosszúak voltak a metszőkések, és ebből mintegy 10 cm volt a penge, majd ezután terjedtek el a baltás metszőkések, amelyek hossza már elérhette a 21-32 cm-t, amiből hozzávetőleg 9-15 cm-t tett ki a penge.

5 Ezért a saladorfi példányok is legfeljebb XVI. századiak, vagy későbbiek lehetnek.

6 A szőlőmetszőkések története azonban ennél bonyolultabb. A baltás és a balta nélküli metszőkések szinte egy időben jelentek meg, és egyáltalán nem biztos, hogy a baltás és a balta nélküli metszőkésekkel különböző tőkeművelésű szőlőket metszettek. A penge hátulján kiemelkedő baltával (securis) a tőke elöregedett, fás részeit távolították el metszéskor. De előfordulhatott, hogy az előző évi vesszőt balta nélküli metszőkéssel kurtították meg, az elöregedett, fás részeket pedig egy másik eszközzel, egy kisebb baltával csapkodták le. A római kori Silvanus ábrázolásokon általában balta nélküli, széles pengéjű, a felső harmadában legalább negyed körívben előre görbülő, és hegyben végződő metszőkéseket láthatunk, de egy aquincumi kőemléken a baltás metszőkés is feltűnik.

7 A pannóniai szőlőmetszőkések egyetlen darab kivételével balta nélküliek, és többnyire meghaladják a 20 cm-es nagyságot.

8 A népvándorlás 5 A dolgozat 23. jegyzete szerint ezt az adatot FROLEC 1972, 271. tartalmazza. A hivatkozott helyen azonban nincs erről szó, ott a 16. kép, a metszőkés típusok elterjedési térképének képaláírása és jelmagyarázata olvasható. 6 PREINFALK 2006, 544. 7 MÜLLER 1982,521., 29. kép. 8 Néhány biztosan keltezhető tárgy, amelyek kivétel nélkül meghaladják a 20 cm-es hosszúságot: Aquincum, Vihar u. (BTM ltsz.: 33687) H: korból nem ismerünk kizárólag szőlőmetszőkésként használt eszközt, és arra sincsenek adataink, hogy a római kori metszőkéseket meddig használták tovább. A népvándorlás kor legvégéről ismerünk két helyről metszőkéseket, amelyek pontosan megegyeznek a saladorfi példányokkal. Az egyik a morvaszentjánosi (Moravsky Sváti Jan) vaseszköz lelet, amely 1933-ban a Morva bal partján folyószabályozás során került elő egy hatalmas vasüstben, és a mezőgazdasági és kézművesipari eszközök mellett késő avar kori övgarnitúrát,

9 zabiákat, kengyeleket is tartalmazott, amelyek a leletet a VIII-IX. századra keltezik. A leletegyüttesnek a Dunántúlhoz is lehetett köze, mert egy áttört díszű római kori övveret is tartozott hozzá.

1

0 A rendkívül fontos és érdekes lelet teljes közlése nagyon nehezen hozzáférhető,

1

1 ezért a három szőlőmetszőkést újra közöljük (2. kép 1-3.). Ugyanennek a típusnak egy másik, sajnos leltározatlan, lelőhely nélküli, minden bizonnyal Alsó-Ausztria területén előkerült példányát 1975-ben az Alsó-Ausztriai Tartományi Múzeum bécsi raktárában volt módom lerajzolni.

1

2 Ez a metszőkésforma gyökeresen eltér az eddig ismert pannóniai metszőkésektől, de ez a típus is feltehetően a római korig nyúlik vissza. Erre utalhat, hogy a jellegzetes keskeny, de a hosszú balta helyett rövidebb baltás változatait a Balkánról, a Sadovec melletti Golemanovo Kale római kori rétegéből ismerjük (2. kép 4.).

1

3 Talán erre a formára vezethető vissza egy-egy kelet-szerbiai és bulgáriai metszőkéstípus.

1

4 A szőlőmetszőkéseket nemcsak aszerint osztályozhatjuk, hogy baltásak vagy balta nélküliek. A penge lehet egy- vagy kétsarkos.

15 A fent előrehajló és hegyben végződő penge egysarkos, 28.8 cm, ebből élív: 16,8 cm, pengető Sz.: 6,4 cm (KECSKÉS-PETÖ 1974, 154. és 8. ábra; Keszthely-Fenékpuszta (KBM ltsz.: 58.20.51.) hiányos heggyel, H.: 26,6 cm, élív: kb 20 cm, pengető Sz.: 5.7 cm (KUZSINSZKY 1920, 81. kép); Keszthely-Fenékpuszta (KBM ltsz.: 58.20.52.) H.: 24.2 cm, élív: 15.0 cm, pengető Sz: 5.3 cm (KUZSINSZKY 1920, 81. kép); Nemesvámos-Balácapuszta, H.: 29,8 cm, élív: 17,6 cm, pengető Sz.: 6,6 cm (RHÉ 1912,12. kép 12.), Nagyvázsony-Zsófiapuszta, éremlelettel, H.: 26.9 cm, élív: 15,4 cm, pengető Sz.: 7,0 cm (B. THOMAS 1964, 70-71. és 38. kép). 9 Áttört indadíszes, két félből összeállított nagy szíjvég SPA Illa (DAIM 1987, Abb. 28. 119 A) a hozzá tartozó kis szíjvégekkel és pajzs alakú csüngős veretekkel. 10 Analógiáit Pancsovából (RIEGL 1901, 143., Taf. XIV. 9.) és Stockstadt castellumából (DREXEL 1914,50., Fig. 5.) ismerjük. 11 EISNER 1941, egyes tárgyakat újra közölt EISNER 1948. 12 MÜLLER 1982. 523., 30. kép. 13 UENZE 1992,445. B143., 498. F103. és Taf. 26.1-2. 14 FROLEC 1970,265. Abb. 8e-8f. 15 LAGRANGE 1953. 204