Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Mesterházy Károly: Numeri. Egy avar települési objektum leletstatisztikája

archaeologia cumanica 2 edénytöredéket megtartottuk, s csak néhány nagyon kis méretű vagy kopott darabot hagytunk ki a nyilvántartásból, így célszerűbb a korongon készült edények maradványaival kezdeni a szemvetést. A 428 cserép a teljes anyag kereken 10 %-át jelenti. Ebből következik, hogy a leltározott szabadkézi edények töredékei és a szinte kizárólag szabadkézi edényekből származó leltározatlan anyag együttesen a leletek 90 %-át teszi ki. Ez persze nem jelenti még azt sem, hogy a veresegyházszentjakabi avar falu kerámiája készítési technikáját tekintve ilyen arányban oszlott meg, de a jelentős széria alapján mégis megbízhatóbb eredményre juthattunk a korábbi becsléseknél. Másrészt figyelmeztető arra nézve is, hogy becslések alapján sok jelenséget összemoshatunk, pedig a kis különbségeknek is lehet jelentősége. Annál is inkább, mert a késő avar kor vége felé a telepeken is egyre nő a korongolt kerámia mennyisége,

1

9 és ez a sírok étel (edény) mellékletein nagyon jól lemérhető (pl. Ártánd-Kapitány- dűlő késő avar kori kerámiája kizárólag fejlett kézi korongon készült edényeket tartalmaz

2

0). Tehát egy-egy település kerámia összetétele az egyedi különbségeken kívül időrendi besorolást is tükrözhet. Ami a kétféle technikához kapcsolódó díszítést illeti, az a környék hasonló korú településeinek anyagával együtt volna sokatmondó. Erről viszont ma még, ásatások híján, szinte semmit sem tudunk, amiről pedig valamit tudhatnánk, még mind közöletlen

2

1. A veresegyházszentjakabi avar falu szabadkézi kerámiájának legjellemzőbb, szám szerint pedig elsöprően túlnyomó többségben levő díszítési típusa a hengeres eszközzel benyomott rácshálós díszítés (2. kép). A leltározott töredékek száma 597. A be nem leltározott kisebb töredékek, vagy a kerámia minősége miatt rétegesen elváló felületű darabok száma legfeljebb két tucat lehet, így ezeket figyelmen kívül hagyva a teljes (4078 db) leletanyag 14,5 %-án megtalálhatjuk ezt a speciális díszítést, ami jelen ismereteink szerint az avar szállásterület két pontjára : Békés megyében HunyaSzarvas-Endrőd, és Pest megyében Veresegyház-Vác környékére koncentrálódik.

2

2 Viszont kétségtelen, hogy az összes lelőhely összes darabja együttvéve sem 19 TRUGLY 1996,136. 20 KRALOVÁNSZKY 1996, 23-37. kép. 21 SIMON-PÁSZTOR 2007, 411., 424. 22 SZŐKE 1980, 187., Abb.6, 8., VIDA 1996, 336., MRT 9. 37.1előhely, TETTAMANTI 2001,10-11. közelíti meg a veresegyház-szentjakabi egyetlen objektumban található cserepek számát. Sajnos egyetlen edényt sem lehetett kiegészíteni e mintegy 600 töredékből. Csupán az biztos, hogy többségében nagy méretű tárolóedények vagy nagy fazekak külső felületét díszítették ilyen módon. Lényegesen kevesebb számban fordultak elő a szabadkézi kerámián az egyéb díszítések. A nagyobb fazekak, így a kemence tapasztásában talált cserepekből összeragasztott edények peremét ujjbenyomás díszítette, de rajtuk kívül csupán egy tucat peremtöredéken találkoztunk vele, és néhány jobb minőségű darabon a perem bevagdosásával. A vonal- és hullámvonalköteg viszont rendkívül ritka a szabadkézi edényeken. Leginkább egy speciális vonalköteg díszítés fordul elő: az edény felületére bekarcolt hosszabb-rövidebb függőleges vagy ferde vonalköteg. Ezek száma 22. A sírkerámiából jól ismert ez a díszítési mód: megszakadó , néhány cm-es vonalköteg sávok többnyire rendszertelen, néha rendezett bekarcolásából alakul ki a díszítés (Budapest XV. Ferroglobus lelőhely

2

3 , Pilismarót 11. sír,

2

4 Debrecen-Haláp,

2

5 de településről is jól ismert: komáromi-hajógyár 5. ház,

2

6 Eperjes, Csongrád m.

2

7). Nagyon ritkán (3-4 esetben) hullámvonalköteg is előfordul a szabadkézi edények felületi díszítései között, pl. vékony, hármas szabályos hullámvonalkötegek.

28 de ezeknél a daraboknál a készítési technika nem bizonyos. A szabályos vonalköteg vagy hullámvonalköteg ugyanis forgó edényre, azaz korongolás közben vihető fel. A nem forgó edényen mindig szabálytalan, többször megszakadó a karcolás felvitele, hiszen az edényfelület görbül, s a minta felvitele további elforgatáskor folytatódhat. Ilyenkor a fésűs eszközt meg kell állítani, fel kell emelni. Ilyen meg-megszakadó vonalkötegek láthatók a komáromi hajógyári település kerámiáján.

2

9 Lehetséges, hogy a szabadkézi edény valójában utánkorongolt, és ilyenkor viszik fel rá a fésűs díszítést. Az összes szabályos, karcolt vonal, 2-3-as és többes vonalköteggel, hullámvonal-köteggel díszített edény korongolt, sőt gyorskorongon készült (egyetlen 23 NAGY 1998, Taf.208.5. 24 SZABÓ 1975, 253, Fig.10. 11. 25 MESTERHÁZY 1984, 79., SZENTPÉTERI 2002, 106. 26 TRUGLY 1996,15. kép 16-17. 27 BÁLINT 1991, Taf.X. 2. 28 ltsz. 95. 11.30. 29 TRUGLY 1996,15.kép 6-9. 194