Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Tomka Péter: Ménfőcsanak-Bevásárlóközpont (Metro) 552. sír - a „lovashalász", avagy az interpretáció határai
archaeologia cumanica 2 szigonyhoz leginkább a zamárdi 957. sír példánya hasonlít, a kölkediek nagyobbak és ráadásul három ágúak, a zamárdi 977. síré is a nagyobbak közé tartozik. Mindenestre korai avar kori, germán hátterű tárgynak tarthatjuk, bár sem a gepidáknál (2 eset), sem a langobardoknál (1 eset) nem gyakori sírmelléklet. 41 Kérdés (mint a baltánál): nem fegyver-e? Halászeszközként szokás magyarázni - de a római kori gladiátorok (a retiariusok) fegyverzetéhez is hozzá tartozott a (háromágú) szigony. 4 2 Végig érezhető tehát a belső feszültség: egyes elemek kifejezetten koraiak, mások meg (a kora avar koron belül) inkább későiek. Nyilván valahol a kettő határán kellett az 552. sír együttesének létrejönnie. Ügy gondolom, nem tévedek nagyot, ha VII. század második harmadát nevezem meg, azzal a megszorítással, hogy - bár ez az időszak oldhatja fel a látszólagos belső ellentmondásokat legkönnyebben - bizonyítani nem lehetett, hiszen az összes tárgyalt jelenség megjelenhet (bármily szórványosan) már korábban és tovább élhet még egy ideig. Az interpretáció határai mintha gumiból lennének... Maradt még megtárgyalni való probléma, de nagy 41 A gepidák szigonya kétágú, de nagy méretű: Szentes-Kökényzug 57. sír: h. 39,5cm (CSALLÁNY 1961,33.,285.,Taf. XIX:5),HódmezóvásárhelyKishomok 65. sír: h. 33,5 cm (BÓNA-NAGY 1970,61., Abb. 54, Taf. 17, értékelés: 111). Langobard megfelelője jóval közelebb áll a miénkhez: Maria Ponsee 9. sír: h. 25,2 cm (FRIESINGER-ADLER 1979,40-42., Abb. 15). 42 Antik halász illetve cirkuszi jelenetekre hivatkozik BÖNA-NAGY 2002,159., 225. jegyzet. merészség a temető egészének ismertetése nélkül a társadalmi helyzet értékelésére, pláne etnikai következtetésre vállalkozni. Mindenesetre az a kulturális szövet, ami felfejthető, kettős kötődésű. Egyrészt idegen a Kisalföldön (falusi temető sírja, balta-szigony együttes, gyenge kivitelű „szedett-vedett" öv, lábhoz tett, kengyel nélküli lószerszám), másrészt nem független a korai avar környezettől (a kantár díszítése, egyáltalán: lószerszám melléklése, háromélű nyílhegyek kötege, egyes övveret-típusok). Az egész temetőt tekintve, a „jobbak" közé tartozott, az nem lehet vitás. A 220 sír közül csak egy tucatban találtunk valami nyomát díszített övnek, ami még a nagyfokú rablás mellett is meglepően kevés, különösen, ha a női sírok ezüst gazdagságát is figyelembe vesszük (kürtös végű karperecek, rombusz fejű spirális gyűrűk, ezüst gyöngyös nyakláncok). Négy db nyíl az 552-es síron kívül egyben sem volt (a 689. sz. - ugyancsak baltás - sírban volt 3 db, a többiben csak 1-2). A „lovashalász" a maga idejében közösségének megbecsült, vezető rangú tagja lehetett. Ezzel ismét elértük a lehetséges értelmezések határát. Lehetségesnek tartjuk, hogy „hivatali" lószerszámát, rangjelző övét az avaroktól kapta, mintegy beiktatása elismeréseként, fokosa és szigonya közössége számára jelentett megkülönböztetést. Mindez azonban már csak (bármennyire logikus) továbbgondolás, laza hipotézis. Irodalom ADAM Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. (Herausgeber József Szentpéteri), Varia ArchHung XIII (redigit Csanád Bálint), Budapest 2002. BÁLINT1993 Bálint, Csanád: Probleme der archäologischen Forschung zur awarischen Landnahme. In: Ausgewählte Probleme europäischer Landnahmen des Früh- und Hochmittelalters (hrsg. Michael Müller-Wille Reinhard Schneider). Vorträge und Forschungen XLI. Sigmaringen 1993,195-273. BÁRDOS 2000 Bárdos, Edith: La necropoli ävara di Zamárdi. In: L'Oro degli Àvari. Popolo delle steppe in Europa (a cura di Ermanno A.Arslan - Maurizio Buora), Milano 2000,76-141. BENDE 2000 Bende Lívia: Fülkesírok a pitvarosi avar kori temetőben. Adatok a fülkés és lószerszámos temetkezések kronológiájához. - Stollengräber im aw arenzeitlichen Gräberfeld von Pitvaros. Angaben zur Chronologie der Stollengräber und Bestattungen mit Pferdegeschirr. In: Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (szerk. Bende Lívia - Lőrinczy Gábor - Szalontai Csaba), Szeged 2000,241-279. 260