Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Mesterházy Károly: Numeri. Egy avar települési objektum leletstatisztikája

mesterházy károly: numeri. egy avar települési objektum leletstatisztikája cserép. A maradék 2359 egyedi lelet a leltárban 2001 db tárgyként jelentkezik, mivel az összeragasztott cserepek vagy restaurált edények csak egy-egy tárgyat jelentenek. Nagyon jelentős volt a felső 30 cm-es rétegből, praktikusan a szántásból előkerült leletek száma. Több mint negyede a cserepeknek innen került elő (1276 db., 161 db-nál hiányzott a mélységadat). Az 50-60 cm-nél kirajzolódó gödrökben viszont az összes lelet töredékét találtuk, 234 cserepet, ami az összes leletnek csupán az 5,7 %-a. Ha nagyberuházásoknál, útépítésnél kellett volna telepünket menteni, akkor csupán az alaprajz tisztázódott volna, és a leletek ilyen kis mennyisége maradt volna meg. A humusz eltávolításakor elpusztult volna a külső kemence is, amelynek tapasztása a legmagasabb pontján 32 cm-re volt a felszíntől. A szántott rétegben talált leletek kapcsolatban voltak a második ásónyom (-30-60 cm), a gödrök és a kemence sütőfelületének tapasztásában levő cserepekkel is. A szelvényszám és mélységadattal ellátott kerámia restaurálásakor sokféle kapcsolódást lehetett bizonyítani. A kemencefenék tapasztása alatt levő cserepeket néha három-négy különböző szelvényből és különböző mélységből, akár a felszín közelében talált cserepekkel lehetett illeszteni. így pl. egy nagyméretű bepecsételt díszű tároló edény peremtöredékének a 6. szelvény szántás rétegében és a 7. szelvényben találtuk meg a kiegészítő darabjait

2. De volt a kemencefenék tapasztásában levő cserépnek illeszthető darabja az 5-6. szelvény határán

3, vagy a 6. szelvényben

4. A kirakós játék még tovább folytatódhatott volna, hiszen a már leltározott cserepeket is sikerült összeragasztani

5. A 12. szelvény felszíni töredéke is illeszkedett a kemence tapasztásában levő cseréphez

6, és már csak a leltározás után találtuk meg a kapcsolatot. Másrészt meglepő volt, hogy a tapasztásban levő cserepek közül hiánytalanul egyetlen edényt sem sikerült összeállítani .Az egyetlen, viszonylag sok töredékében megmaradt edény jelentős részét ki kellett egészíteni, és egy második edénynek csak a felső fele maradt ránk. Ez utóbbinál jól látszott, hogy a szabadkézzel, 2 MNM. nvk. ltsz. 89. 3.3. 3 ltsz. 89. 3. 13. 4 ltsz. 89.3.16. 5 ltsz. 89.3.16-hoz tartozott a ltsz. 95.1.15., 95.1.3., és a 95.6.49.számú töredék. 6 ltsz. 89.3.5. és 95.12.12. korongolás nélkül készült edényt agyaghurkákból építették fel, és a három hurka összenyomkodása mentén törött szét az edény (1. kép). Ennek ellenére sem a tapasztásból, sem az objektum területéről nem került elő az összes töredék, még az egyes hurka-sávok is hézagosak maradtak. De az egyes szelvényekből előkerült cserepek is változatos kapcsolatokat mutattak. Egy sütőharang két töredéke az ötödik szelvény második ásónyomából és a 2. szelvény felszínéről került elő

7. Egy fazék oldalának összetartozó darabjai az ötödik szelvényből és a 10.szelvény 2. ásónyomából származtak

8. A számos összeilleszthető töredék közül fontos az 5. szelvény nagy gödréből, annak is az aljáról való töredék, amelyet viszont a 9. szelvény szántási rétegéből való cseréphez lehetett ragasztani

9. Mindezek az adatok és az itt fel nem soroltak azt bizonyítják, hogy egyidejűleg használták az objektumon belül a gödröt és a kemencét is, feltehetően nem is túl hosszú időn át. Mivel az objektumban avar szürke kerámia töredékei is előfordultak

1

0, akár Dunaújvárosban az Alsó-foki pataknál vagy Káloz-Nagyhörcsökön

1

1 és a komáromi avar falu egyes objektumaiban

1

2, így bizonyos, hogy településünk kezdetei a közép avar korba, legkésőbb a 7-8. század fordulójára keltezhetők

1

3. Ezért nem valószínű, hogy a késő avar kort megérte, ahogy korábban gondoltuk (8-9. század). Nagyon tanulságos a korongolt és korongolatlan, szabadkézzel készült kerámia aránya, mivel konkrét vizsgálatok eddig nem történtek. Legtöbbször csak annyit közölnek a kutatók, hogy túlnyomó részt szabadkézi kerámia jellemzi a települést (pl. TiszafüredMorotva-parton

1

4, Győr-Bokányi út l

s). De az erre vonatkozó adatok is becslésen alapulnak. így történt ez a dunaújvárosi avar telep esetében (80 %)

1

6, a Békés megyei avar telepeknél (75-80 %)

1

7, és a veresegyházi avar kerámia korábbi leírásakor is (80-90 %)

1

8. Mivel a leletek leltározásakor szinte az összes korongolt 7 ltsz. 95.5.41. 8 ltsz. 95.5.40. 9 ltsz. 95.5.39. 10 ltsz. 95.5.13., 95.15.25., 95.16.3. 11 FÜLÖP 1981,253. 12 TRUGLY 1996, 136. 13 VIDA 1995,6., 12., VIDA 1999,195. 14 MADARAS 1991, 273. 15 TOMKA 1988.46. 16 BÓNA 1973, 76. 17 SZŐKE 1980. 183, 188. 18 MESTERHÁZY-KORVÁTH 1983,121. 193