Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Lukács József: Szarmata falu Dunavecse-Ugordáció-dűlőben (Előzetes jelentés)
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 1 mérője 270 cm-re nőtt meg. Teljes mélysége a nyesési szinttől 200 cm volt. A betöltésében az aljától 40 cm-re találtunk egy nagyméretű egész edényt, pozíciójából ítélve beleeshetett a kútba (15. kép 4.). Az edény felett közvetlenül egy lókoponya, valamint egy félbevágott kutya csontváza került még elő. A szelvénybe eső 12 kútból nyolcban fordultak elő kutya- és lócsontok. Ezeket a kutak eredeti funkciójának megszűnte után dobták bele, ugyanakkor a csontok, illetve kerámiatöredékek mennyisége „szemetesként" történő értelmezésüket nem teszi lehetővé. A legjobb állapotban az 55. számú kút maradt meg (9. kép 2., 10. kép). Foltja rosszul látszott, tényleges méreténél sokkal kisebbnek tűnt. A bontás során 236 cm mélyen famaradványokra bukkantunk. A metszetet, amelyen látszottak a természetes visszatöltődés nyomai, dokumentáltuk, majd lebontottuk a másik oldalát is a faszerkezet szintjéig, amely a mai talajvízszinten volt. Jól megmaradtak a függőleges deszkák azon részei, melyeket a talajvíz és az iszap tartósan borított. A kút valamikori ásása eddig a szintig a következőképpen történhetett. Ástak egy 450 cm átmérőjű, tölcséresen szűkülő, 250 cm mély gödröt, amelynek átmérője az alján 270 cm volt. Majd ezen a szinten összeállították a fakeretet, s csak ezen belül ásva a keret besüllyedt a talajvízszint alá. Az is látszott, hogy a kút a nyugati oldaláról omlott össze, mivel az erről eső deszkák a kút belsejében feküdtek. Megállapítható volt továbbá, hogy a függőleges deszkák alatt vízszintes gerendázat volt. Mivel a kút fala fokozatosan elkezdett szakadozni, a kút és a faszerkezet látható részeinek dokumentálása után kialakítottunk egy munkagödröt, s fatámasztékkal igyekeztünk megakadályozni a további omlást. Felszedtük a függőleges deszkákat - összesen huszonhetet -, amelyek egymáshoz voltak csapolva, úgynevezett idegen csapos rendszerrel. Ezek után a vízszintesekre koncentrálva bontottunk tovább. A deszkák a függőlegesek, illetve a vízszintesek esetében is 30-32 cm széles, 6-8 cm vastagak voltak. Hosszúságát csak a vízszinteseknek tudtunk mérni, ezek 190-200 cmesek. A keret belső átmérője 150x150 cm. A vízszintes deszkázatot boronaszerűen rakták össze, egyik végüket befűrészelték mindkét oldalukról, majd behasították, így vékonyítva el őket. A másik végükön mindkét oldalon egy-egy vájatot alakítottak ki, s összerakták őket egy keretté. így egy szoros, zárt deszkakeretet kaptak. Minden oldalról 3-3 vízszintes deszka volt egymás felett, egyedül a nyugati oldalon volt egy további deszka, amely vagy a kút esetleges javítására szolgálhatott, vagy az itteni felső deszka tört ketté. Ezt a helyszínen nem tudtuk tisztázni. A deszkák kialakítása során a fát hasították, majd gyalulták, amíg a felületet meg nem kapták, majd kifűrészelték a vájatokat, illetve az elvékonyodó részeket. A bontást a betörő víz egyre jobban nehezítette, a támasztófal sem bírta a terhelést, így fel kellett szednünk a faszerkezetet. A kutat a szarmatákhoz kötöttük, mivel betöltéséből kevés császárkori kerámia került elő némi csontanyaggal. A faszerkezet iszap- és vízréteg alatt jelentkezett, ami konzerválhatta a fát, mivel levegő, baktérium és hőmérséklet-ingadozás sem érhette. 4 4 Itt jegyeznénk meg, hogy a 133. ház déli cölöplyukában talált deszkalenyomat, valamint a 218. ház központi gerendája ugyanarról a famegmunkálási technikáról tanúskodik. Kutak előkerülése nem számít ritkaságnak a nagyberuházáshoz kapcsolódó feltárások során. Legközelebbi párhuzamokként a Solt - Csukáshát-dűlőben feltárt négy kút említhető. 4 5 Ezek között megtalálhatóak az Ugordáció - dűlőhöz hasonlóan kopolya és hengeres kutak is. Feltűnőbb a dunavecsei kutak nagy száma és koncentrált elhelyezkedése. A víztározó keleti végében 5 kút fut egy vonalban, egymás mellett, és ugyanez az ötös kútrendszer volt megfigyelhető az út nyomvonalának keleti szélén. Mindössze „két kút esett ki a vonalból", de ezek közül egy a két kútrendszer vonalából húzott egyenesek metszéspontjában található. A terület errefelé emelkedik, illetve a település vonala is ebbe az irányba mutat. Véleményünk szerint vagy a telep kiszélesedésével kell ezen okból délkeleti irányban számolnunk, vagy valamilyen vízigényes műhely meglétével. Mivel komolyabb fémművességre utaló nyom itt nem került elő, elméletünk szerint fazekasműhely számára készülhettek a kutak. Erre esetleges párhuzamot Sándorfalva - Eperjesen találunk, ahol kifejezetten a fazekasműhelynek ásták a három kút egyikét. 4 6 Ilyen nagyszámú kút került még elő Kompolt-Kistér le44 A faszerkezet, illetve a kút különböző részeiből vett anyagminták vizsgálatai folyamatban vannak. 45 V SZÉKELY-MÉSZÁROS 2005,15. 46 VÖRÖS 1998, 62. 124
