Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Rosta Szabolcs - Lichtenstein László: Egy szarmata telep a 2-3. század fordulóján

ROSTA SZABOLCS - LICHTENSTEIN LÁSZLÓ: EGY SZARMATA TELEP A 2-3. SZÁZAD FORDULÓJÁN Alapanyaguk finoman iszapolt, jól megdolgozott. Téglaszínűek, külső felületük fehér vagy sárgás agyagmázzal vagy engobe-bal bevont. Belső, de gyakran a külső felületük is bordázott. A Kiskunhalason előkerült darabok között csupán egyetlen nagyobb nyakrész került elő, a jellegzetes töredékek hiánya miatt pontos meghatározásuk nehéz. Az biztos, hogy több különböző, legalább három típushoz sorolhatók. Két fajta nagy valószínűséggel É-Afrikából származik. A harmadik fajta az Égeikumból származó Zeest 90-típus. Ezek alapján a keltezés a 3. századra mutat

3

4 (15. kép). Terra sigillata A lelőhelyen 38 darab terra sigillata töredék került elő. Ezek között több reliefes díszítésű is található, melyek más díszítetlen, de jellegzetes darabokkal együtt alkalmasak kronológiai besorolásra. A műhely szerinti megoszlásuk alapján a meghatározható darabok 3/5-e Rheinzabern, 2/5 Westendorf, és 1 darab Pfaffenhofen van közöttük.

3

5 Típus szerint a leggyakoribb a Drag. 37 forma. A Drag 33. és Drag. 30. 2-2 darabbal képviselteti magát. Keltezésüket tekintve szinte minden darab Kr.u. 180-220 közé tehető, egyetlen Drag. 37. Westerndorf töredék Kr.u. 180-230/240ig húzza fel a keltezést. A terra sigillata tálak díszítése változatos. Gyakori motívum a tojásfűzérdísz. Pontosan keltezhető egy Drag. 30. Westendorf, két sorban koncentrikus körökkel díszített, reliefmezejét függőleges fogazott osztótagokkal tagolt, légionáriust mintázó oldaltöredék, mely Comitialis mester műhelyéből származik és Kr. u. 180-210 közé keltezhető (17. kép 4.). Reliefes díszű egy Drag. 37 Westendorf, a kettőskörökből álló medalionban szónok motívummal (17. kép 5.). Drag. 37 Rheinzabern egy tojásfüzérrel díszített perem (17. kép 1.), a reliefmezejét horizontális pontsorral tagoló, embert és lovat vagy szarvastehenet ábrázoló darab (17. kép 6.), továbbá tojásfüzérrel és elmosódott ábrával díszített oldaltöredék is (17. kép 3.). Mindegyik darab Kr.u. 180-220/230 közé keltezhető. A terra sigillata reliefes tálak beáramlása - mint ahogy az szerte a Barbarikumban megfigyelhető - a 2. század végén lendül fel. A galliai áru a 2. század közepén már 34 Az amforák vizsgálatáért, szíves közléséért Hárshegyi Piroskának tartozunk hálával. 35 A terra sigillatak meghatározását Horváth Friderika végezte. Segítségéért fogadja köszönetünket! megjelenik a leletanyagban,

3

6 a markomann háborúk után azonban a rheinzaberni műhely termékei érkeznek nagy számban a szarmatákhoz, mint ahogy azt a kiskunhalasi leletanyag is bizonyítja.

3' A germaniai pfaffenhofeni műhely 260-ban bekövetkező pusztulása után megszűnt a terra sigillata forgalom ezen a vidéken, de a meghatározott anyag alapján a kiskunhalasi telep nem is éli már meg ezt az időszakot.

3

8 Kerámiaanyag összegzés A leltározás során selejtezés alig történt, csak apró törmelék lett kiszórva, melyre nem fért rá leltári szám. A kiskunhalasi telepen talált leletanyag igen kis mennyiségűnek tűnik, még akkor is, ha már restaurálás utáni állapotot tükröz. A leltározás során bevitt 2522 darabszámnak a 98 %-át a kerámiaanyag teszi ki. A korongolt és a kézzel formált kerámia aránya csaknem egyenlő, 48-52% a leletanyagban. Eloszlása mennyiség és típus alapján azonban egyaránt egyenetlen a telep különböző részei között. A telep nem teljes feltárása folytán a leletanyagot is részben torzónak tekinthetjük, de a településszerkezeti helyzet folytán reprezentatívnak tartjuk. Nem szándékunk számokkal és százalékokkal bűvészkedni, azonban a kerámiaanyag statisztikai elemzésével érdekes telepszerkezeti adalékokat kaptunk, ugyanis a kerámiaanyag olyan mértékű egyenetlen eloszlását tapasztaljuk a területen, mely a településszerkezettel kapcsolatos észrevételeinket sokban alátámasztja. Felület Feltárt terület Objektumok száma Leletszám Aránya a leletanyagban Korongolt edények aránya I. 3440 m

2 54 127 darab 5% 15% II. 4760 m

2 47 39 darab 1,5 % 51 % III. 2500 m

2 129 1770 darab 71 % 42 % IV. 620 m

2 8 466 darab 19% 50% V. 800 m

2 19 116 darab 4,5% 75% VI. 1300 m

2 2 — — — Az I. felületen, vagyis a karámok helyével azonosított részen van a feltárt terület közel negyede, az objektu36 VADAY 1998, 12-33. 37 GABLER-VADAY1986,32.,34.; GABLER-VADAY1992,133-148., Add. 4. 38 VÁRADI 2000, 129. 97