MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)
V. EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK SZEKCIÓJA
elhagyták Esztergomot, mivel a török 1526-ban sikertelenül ostromolta a várost 22 , ami a káptalant értékeinek mielőbbi mentésére bírta. Ezért a kincstárat, és talán vele együtt a levéltárat is, előbb Drégely várába, majd Nagyszombatba szállította. 23 Ha az útvonal tekintetében tévednénk is, az minden esetre megállapítható, hogy gondos és szakszerű költöztetés eredményeként jutott el az állomány Nagyszombatba, hiszen napjainkban a két levéltár együttes középkori állománya a Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteménye után a legjelentősebb hazánkban. Hosszas nagyszombati, illetve pozsonyi tartózkodás után, 1820-ban a levéltárak faládákba helyezett állományát hajón szállították vissza Esztergomba, ahol a Prímási Levéltár a prímási palotában, a Főkáptalani Levéltár pedig a bazilikában nyert elhelyezést. Az idők során azonban a Prímási Levéltár megtöltötte a palotában kapott raktárakat, így nem lévén más lehetősége, az állomány — különösen a gazdasági iratok — egy részét a Főkáptalani Levéltár mellett a Bazilikában helyezte el. Ez az elhelyezés azonban korántsem volt megfelelő, mivel a raktárként használt hatalmas helyiség közepén a bazilika nyugati homlokzatát díszítő félköríves ablak található. Ennek következtében a fűteden helyiség télen nagyon lehűlt, nyáron viszont könnyen átforrósodott. Az iratok ugyanakkor hatalmas (számításaink szerint 80-90 tonnányi), nem tervezett terhelést jelentettek a Főszékesegyház falai számára, amelynek megszüntetése indokolttá vált. A költöztetés előkészületei Megoldásként a rendszerváltás után visszakapott ún. nagyszeminárium épülete kínálkozott, amelynek első emelete mind statikai, mind áUományvédelmi szempontból megfelelő volt új raktárak kialakítására. Miután megszületett a döntés, hogy a bazilikái 22 ISTVÁNFFY MIKLÓS: A magyarok történetéből. In: Mohács emlékezete. Szerk.: KATONA TAMÁS. Bp., 1979, 123. 23 LEPOLD ANTAL: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár katalógusa. Budapest, 1942. 5.