A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK

tankönyvet írt. Az országgyűlés kevés paraszti származású követének egyike. Képviselőségéről az országgyűlésnek Debrecenbe való költözésekor de facto lemondott. 4 Fajszi és vámosi Ányos István (Esztergár, Veszprém vm., 1800-Esztergár, 1884): r. k. középbirtokos köznemesi család sarja. Jogot végzett, majd aktív szerepet vállalt Veszprém vármegye reformkori közéletében. Az országgyűlésnek a Debrecenbe való költözéséig volt tagja. Másfél évtizedes visszavonultság után vállalt újból közszerepet, 1865-ben és 1868-ban is országgyűlési képviselővé választották a zirci választókerületben. 5 Pap Nepomuki János, Pap Nep. János (?, 1807-Pápa, 1893): elszegényedett középiszkázi (Veszprém vm.) köznemesi családból származó, aulikus érzelmű politikus. A jogi végzettség megszerzése után vármegyei szolgálatba lépett; 1848-ban főjegyző. Az országgyűlésnek 1848 végéig volt tagja - ekkor átállt a császáriak oldalára és az önkény kiszolgálója lett. 1849 októberétől Veszprém vm. cs.-kir. biztosa, 1850 augusztusától megyefőnök. A kiegyezés után ügyvéd Pápán. 6 Szabadhegyi Antal (Ógyalla, Komárom vm., 1809-Nagydém, Veszprém vm., 1889): csallóközi köznemesi családból származott. Jogot végzett, majd bekapcsolódott a közéletbe. 1848 májusától nemzetőrszázados. Az országgyűlést Debrecenbe is követte. A szabadságharc leverése után a hadbíróság halálra ítélte, ám Haynau néki is kegyelmet adott. Ezután visszavonultságban élt, bár 1872-1875 között ismét az ugodi választókerület képviselője volt. 7 Molnár Dénes (?, 1800-Balatonfüred, 1871): köznemesi családból származott; a reformkor végén Szentgálon birtokos. Jogi tanulmányainak elvégzése után a vármegye szolgálatába lépett. 1848 áprilisában a szentgáli nemzetőrség alparancsnoka. Az életrajzi adatok forrása: Hudi József 1998. Fejér és Veszprém megye 1848-49. évi országgyűlési képviselőinek életrajzai. Kézirat. Veszprém. 8 Az országgyűlés a választást valóban megismételtette, így is Molnár Dénes lett a nagyvázsonyi választókerület képviselője. Mivel az országgyűlést követte Debrecenbe is, a császáriak haditörvényszék elé állították; a halálos ítélet végrehajtása Haynau amnesztiája révén maradt el. - Lásd: Hudi József: i. m. 9 Horvátok. • 139 • Szemere Bertalan belügyminiszter rendelete az országgyűlés megnyitási rendjéről Budapest, 1848. július 2. AZ ORSZÁGGYŰLÉS megnyitásának rendé Július 5-kén 1848. Július 4-kén reggeli 10 órakor úgy a képviselők, mint a felsőház tagjai termőkben összegyűljenek. Az alsóházban a legkorosabb tag elfoglalja az elnöki, a hat legifjabb tag a jegyzői széket, és sorshúzás útján 11 tagból álló küldöttség alakittatik. A felsőházban szinte a legkorosabb tag foglalván el az elnöki helyet, az elnököket kinevező királyi rendelet felolvastatik, s az elnök székébe ülvén; miután a négy legifjabb tag a jegyzői kötelességet veszi át, sorshúzás útján 11 tagból álló küldöttség alakíttatik. A küldöttségnek tagjai az elnökök és jegyzők is. A két küldöttség szónokot választván, O Fenségénél mint királyi Biztosnál és O Felsége képviselőjénél július 5-én, d. e. 10 órakor, avarban udvarol és tisztelkedik. O Fensége július 5-én délben 11 3/4 órakor indul ki a várból, a miniszterek és udvara kíséretében. A menet sorkatonaság és nemzetőrség kettős sorai közt halad, kik a vártól kezdve a színépületi terem lépcsőzetéig leendenek fölállítva. A lépcsőzetnél O Fenségét az alsó és felsőház küldöttség fogadja. Ennek előmenetele mellett vezettetik O Fensége az alsóházi terembe, hol mind az alsóház, mind a felsőház tagjai állva fogadják. A teremben O Fensége beülvén székébe, jobbról és balról a miniszterektől környeztetvén, olvassa a trónbeszédet; felolvastatik Ő Felségének az országgyűléshez inté-