Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Heilauf Zsuzsanna: A kassai jezsuita egyetem és hallgatósága
-(Г^хТх^)Heilauf Zsuzsanna A kassai jezsuita egyetem és hallgatósága A nagyszombati után a kassai egyetem volt Magyarország második, hosszú időn keresztül (1660—1777 között) folyamatosan működő egyeteme, amelynek a 17—18. században a magyarországi felsőoktatásban, a katolikus értelmiség képzésében betöltött kiemelkedő szerepe elvitathatatlan.1 Az intézmény történetének forrásai, különösen a hallgatókra vonatkozók, a nagyszombatinál szűkösebbek és kiadatlanok. Kutatásom célja a jezsuita — vagy, ahogy az egyetemi katalógusban nevezik — püspöki egyetem hallgatói adatainak minél teljesebb rekonstruálása, és sajtó alá rendezése. A következőkben egy rövid egyetemtörténeti áttekintés mellett az eddigi munka eredményeit foglalom össze. Az egyetem története Kassa városa a 17. században a királyi Magyarország stratégiai pontjává vált. Birtoklása elsőrendű kérdés volt mind a Habsburg uralkodók, mind Bocskai, Bethlen, Thököly vagy Rákóczi számára. Fontos gazdasági, politikai és egyházi központ, a török térhódítás, Eger elfoglalása után az egyházmegye, azaz az egri püspökség székhelye. 1 Az intézmény egyetemi státusza egyértelmű, annak ellenére, hogy csak két karral működött. A jezsuita rend magyarországi katolikus közép- és felsőoktatási intézményei a rend valamennyi oktatási intézményére egységesen érvényes 1599-es rendi oktatási szabályzat, a Ratio Studiorum alapján szerveződtek és működtek. így az egyes intézményeken belül jól elkülöníthető a közép- és felsőfokú képzés, tagozat, továbbá egységes az oktatás rendszere és tartalma. Az akadémiai, egyetemi képzés biztosítására létrehozott jezsuita intézmények legtöbbször a középfokú képzés megszervezése után megalapított, arra épülő (tehát gimnázium minden esetben működött mellettük) alapvetően kétkarú (filozófia, teológia), csonka egyetemek voltak. A hároméves, előkészítő jellegű bölcsészeti alapképzés önmagában is elvégezhető volt, de a bölcsészeti alapképzés után teológiai képzésben is részt vehettek a diákok, utóbbin általában a papi pályára készülők és a rendtagok tanultak. Ezekben az intézményekben tudományos fokozatok megszerzésére is lehetőség nyílt. Egyes jezsuita egyetemeken a filozófia és teológia mellett más klasszikus egyetemi karok (jogi, orvosi) is működtek. 67
