Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Kenyeres István: A dömösi prépostság koppányi uradalmának összeírása Mohács előtt és a török hódítás időszakában

Felsew Zanas—

Deserta est possessio, quae habet vineas etiam nunc in utu. [Fol.lv.]

Porcio in Chepel—

Habet vineas. Ad partem episcopatus est colonus j Porcio in Zokol—

Habet vineas. Ad partem episcopatus est colonus j

Kulchar—

Deserta possessio est.

Caret vineis.

Hideghkuxh—

Habet vineas.

Coloni sunt vj

EwrsDeserta est possessio.

Possessiones infrascriptae quae etiam nunc tempore pacis40 desertae erant et nunquam sunt

praedia tantum.

Kenyes,41 Suran,42 Demesy43

Terras Suran colunt coloni de Zakel.44

Terras Demesy colunt coloni de Gerezd.45

Terrae Kenyesy non sunt in usu.

34 Csánki Szanásként említette, amely Tolna vármegyében volt. 1517-ben már Utraque Zanas néven is előfordult, tehát ekkor már létezhetett Alsó- és Felsőszanás. Csánki, 1897. 449-450. p. Csánki pusztaként adta meg Somogy vármegyében, Somogyszil mellett. Engelnél Szanács. Engel, 2001. A földrajzi névként ismert Szanács hegy, ma Somogyszil külterületeként részben lakott terület.

35 Ma: Nagycsepely. A középkorban Csepel (Chepel) névalakban szerepel. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 2. köt. Bp., 1894. (továbbiakban: Csánki, 1894.) 597. p.

36 Szokoly. Tolna vármegyei település. Csánki, 1897. 452. p. Ma: Nagyszokoly.

3' Csánkinál Kulcsár-Miklós telke, lokalizációja szerint Kulcsár puszta, Regölytől délnyugatra. Engel térképén Erténytől északkeletre, Tamásitól nyugatra. Engel, 2001. Sipos Ireg és Érétny közé helyezte. Sipos, 2013. 147. p.

35 Hidegkút. Település Tolna vármegyében. Csánki két lokalizációt adott meg. Esetünkben a dömösi pré- postság birtokaként a másodikként megadott lokalizáció a helyes, ekkor dűlőként említette. Csánki, 1897- 429. p. Engel térképén Bedegkér és Értény között. Engel, 2001.

39 Örs. Somogy vármegyei település. Csánki azonban Tolnánál tárgyalta. Az első lokalizációja a helyes, mert a dömösi káptalan birtokaként említette és hozzátette, hogy az 1543. évi dikajegyzékben még szerepelt, lokalizációját pedig Somogy megye területére, Kaposvártól keletre tette. Csánki, 1897. 445. p. Engel Somodortól északra jelölte. Engel, 2001. A 2. és 3. katonai felmérés térképén Somodortól északra található Rác-Örs illetőleg Rác-Örsi puszta. Ma: Somodor része.

40 A „nunc” szó javítása a „tempore pacis” kifejezésre is utal arra, hogy egy korábbi, Mohács előtti összeírásból másolták ki a településeket.

41 Nem beazonosítható, már az összeírás korában is elpusztult településről van szó.

42 Surány. Csánki Tolna vármegyébe helyezte, a tolnai-somogyi határra. Csánki, 1897.449. p. Valószínűleg Kis- és Nagyszékely határában feküdhetett.

43 Nem beazonosítható helység, de Gerézd környékén lehetett.

44 Valószínűleg a Tolna megyében fekvő mai Kisszékely és Nagyszékelyről lehet szó. Csánki, 1897. 450. p.

45 Gerezd. Csánki a veszprémi püspök birtokaként említette Somogy vármegyében, de hozzátette, hogy 1484-ben Tolnához sorolták. Csánki pusztaként írta le Ácsa mellett. Csánki, 1897- 608. p. A 2. és a 3. katonai felmérésen is szerepel mint Gerezd puszta. Engel térképén Gerézd. Engel, 2001. Ma Somogyacsához tartozik Gerézdpuszta néven.

■ 47 ■