Lorain és Vidéke, 1957 (44. évfolyam, 7-51. szám)

1957-09-13 / 37. szám

VOLUME 44. ÉVFOLYAM—No. 37 Szám LORAIN, OHIO W ONLY HUNGARIAN NEY/SPAPEPk TNLORAIN.OHIO AND VICINITY EGYES SZÁM ÁRA 10c 1957 SZEPTEMBER 13 A HÉT ESEMÉNYEI MAGYAR PIONÍRT ÜNNEPEL CALIFORNIA 100 évvel ezelőtt Haraszty nevétől visszhangzott a nyugati hegyvidék VASÁRNAP SZÜRETI MULATSÁG LESZ A SZT. LÁSZLÓ HALLBAN A Ford Müvek vezetősége sajtónyilatkozatban súlyos aggodalmának adott kifeje­zést a Lorain közelében épülő uj Ford-gyár csatornázási ás utmunkálatainak késedelmes megindulása miatt. Megyénk Ígéretet tett a Ford-müveknek, hogy októ­berig az épülő gyár szenny­víz tisztító telepet és meg­felelő utakat kap. Eddig ezek a munkálatok jóformán meg sem kezdődtek. Az építkezésnél dolgozó 1,200 munkás jelentős mér­tékben meggyorsította az építkezés ütemét és igy a ki­tűzött idő előtt is kész lehet­ne a hatalmas gyártelep, ha az ut és a tisztítótelep a meg­ígért időre elkészülne. * * * A United Appeals gyűjtése október 14-24 között lesz Lo­­rainban. Mint ismeretes, a United Appeal név alatt gyűj­tenek önkéntes adományokat nálunk is, — mint a legtöbb más amerikai városban is, — hogy a közérdekű intézmé­nyek jótékony és felebaráti munkájának költségeit fedez­zék. Az előkészületek már megindultak a sikeres kam­pány érdekében. Megállapítást nyert, hogy városunknak a United Ap­­peals-től támogatott jótékony szervei részére olyan összegek szükségesek, hogy $408,633 gyűjtésére lenne szükség, e kiadások fedezésére. Ez azt jelenti, hogy városunkban ez évben, a tavalyi célkitűzés­nél $36,843-al magasabb ösz­­szeget kell gyűjteni. * * * A kenyérárak i . emelked­tek városunkban. E sorok írá­sakor egyes cégek a fehér­kenyér árát egy, a rozskenyé­rét pedig két centtel emelték fel. Más pékségek is valószí­nűleg csatlakoznak az áreme­lő pékségekhez. Az áremelés nem helyi jellegű, mert Cleve­landiban már múlt hétfőn fel­emelték a kenyérárakat. * * * öberlinben befejeződött az északamerikai protestánsok s görögkeletiek fontos és orszá­gosan nagy érdeklődéssel várt egyházi értekezlete. A gyűlé­sen az amerikai protestánsok és görögkeletiek legismertebb képviselői jelentek meg. A gyűlés elhatározta, hogy erő­teljes munkát kell végezni országszerte annak érdeké­ben, hogy a szétszakadozott protestánsok egyesítése meg­gyorsuljon. A görögkeletiek elvben az együttműködés mel­lett maradtak, de az egyesítés kérdésében nem csatlakoztak a protestánsok deklarációjá­hoz. * * * Az állami hatóságok lecsap­tak több lorain-megyei ven­déglő és korcsma tulajdonos­ra és azzal vádolják őket, hogy helyiségeikben szeren­csejáték folyik. A vád alá he­lyezett vendéglősök ügyét rö­videsen az illetékes hatósá­gok elé tárják a rendőri köze­gek. Társadalmi események NAPTÁRA SZEPTEMBER 15. — Nagyszabá­sú szüreti mulatság lesz a Szt. László iskolateremben. SZEPTEMBER 27. — A Ref. Be­­tegs. Egylet halvacsorát ren­dez a Ref. Teremben. Felszol­gálás d. u. 4:30-tól este 9-ig. OKTÓBER 3. — Hurka-kolbász vásárt rendez a Szűz Mária Egylet a Szt. László iskola konyháján. OKTÓBER 6. — A Szt. Mihály gör. kath. Egyház nagy bazár­ja a Slovenian Hallban. OKTÓBER 2,6-27. — A Ref. Egy­ház kétnapos bazárja saját ter­mében. A MAGYAR ÜGYET AZ Egyesült Nemzetek közgyűlé­se napirendjére tűzték az Egyesült Államok és 35 más ország delegátusainak kérésé­re. A magyarországi szabad­ságharc véres eltiprásának története is a világ nemzetei­nek közgyűlése előtt van. Mint ismeretes öt semleges állam képviselőit bízták meg hosszú hónapokkal ezelőtt, hogy a magyar határ közelé­ben és hiteles tanúvallomások alapján állítsa össze a ma­gyar szabadságharc és annak eltiprása történetét. A sem­leges nemzetek szakemberei a munkát elvégezték és abban mindenek előtt két fontos megállapítás van. Először is, hogy a magyar forradalmat és szabadság­­harcot nem kívülről robban­tották ki s nem reakciós ele­mek vívták meg. A szabad­ságharc az egész magyar nemzet egyöntetű, spontán megmozdulása volt a szabad­ság kivívása érdekében. Másodszor a bizottság meg­állapította azt is, hogy a szabadságharc teljes sikerét kizárólag a szovjet fegyverek hiúsították meg. A szovjet erőszak nemcsak a magyar nép jogos törekvését hiúsítot­ta meg, hanem a szabadság­harc leverése után, a magyar hazafiak tízezreit némitotta el, s helyettük az ország élé­re soha meg nem választott orosz bábokat ültetett. Előttünk, magyarok előtt, ezek a tények nem mondanak újat. De mégis fontos, hogy ezeket a megállapításokat olyan nemzetközi bizottság tette, amely nem elfogult a magyarság iránt, sőt — pél­dául Ceylon képviselője is, — olyan tagokat is magába fog­lalt, akiket amerikai, vagy nyugatbarátsággal sem lehet megvádolni. Tudjuk, hogy Magyaror­szágnak, — a világ csodálatát felkeltő szabadságharc után, — nem kevesebbre van joga, mint teljes függetlenségre és szabadságra. Sajnos azonban, a tehetetlen nyugat a múlt ősszel nem segítette Magyar­­országot a világ bámulatát kiváltó küzdelemben. A magyar nemzet nem ilyen dokumentumot, hanem szabadságot, segítséget várt az Egyesült Nemzetektől. Ki­derült azonban, hogy az UNO csak akkor tud fellépni, ha kis államokat kell megzabo­láznia. Nagyhatalommal, — elsősorban is Oroszországgal szemben, — tehetetlen. De a tényeken, — legalább egyelőre, — jámbor óhajtá­sok nem változtatnak. Ma­gyarország rab marad. De az UNO okirata egy dolgot leg­alább mégis elért. Sem a jö­vendő rendezések során, sem pedig ma a magyar forradal­mat, — sem a szovjetnek, sem pedig Kádáréknak! -— meghamisitaniuk nem lehet! Ma már nem csak hogy tud­ja a világ, hogy mi történt 1956 októberében és novem­berében Magyarországon, ha­nem az UNO okmánya ezt tényszerűen bebizonyította és okmányszerűen a jelen és a jövő számára lefektette. ♦ MIT KÉR A NYUGAT az Egyesült Nemzetektől? A magyar szabadságharcról szó­ló okmány beterjesztésével egy időben a nyugat azt kö­veteli, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlése bélye­gezze meg és ítélje el a Szov­jetuniót a magyar szabadság­­harc vérbefojfásáért. Azt kö­veteli továbbá, hogy az Egye­sült Nemzetek közgyűlésének elnökét küldjék és engedjék be Magyarországra, hogy ott a helyszínen tanulmányozza a magyar kérdést. Ezt a követelést a magyar szabadságharc vérbefojtása után azonnal előterjesztette és el is fogadta a világszö­vetség többsége, de Kádár orosz parancsra megtagadta az Egyesült Nemzetek főtit­kára számára a beutazás en­gedélyezését. Akkoriban a vi­lágszövetség gyáva módon zsebrevágta a megalázást és most is kétségtelen, hogy az UNO elnöke, — W a n Wattháyakon, Thaiföld — csak úgy mehet Magyar­­országra, ha a szovjet azt engedélyezi. Már pedig, ha beengednék is, akkor is csak azt láthatná, amit Kádárék akarnak. Utjának tehát már semmiképen sem lenne ered­ménye. Végül azt követeli az Egye­sült Nemzetektől Amerika és a követelést támogató 35 or­szág, hogy tiltsa meg a ma­gyar kommunistáknak a de­portálásokat és a rémuralom folytatását, sőt rendelje el a magyarországi kormány a de­portáltak hazaengedését és az üldözöttek rehabilitálását. Mindezekhez, — mintegy vágyálomként, — hozzáteszi a beadvány, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Ma­gyarországról. ❖ LESZ-E EREDMÉNY? A válasz, - sajnos, — több ok­ból is nemleges. Először is a beadványt na­gyon sok olyan ország nem irta alá, amelyek a szabad­ságharc alatt a magyar ügy mellé álltak. Hiányzik India, az ázsiai országok, az arab államok, Jugoszlávia és sok más ország az aláírók közül. A szabadságharc alatt az egész világ a magyarság mel­let állt, ideértve még vörös Kínát is. Ma, egy év múlva, a magyar szabadság ügye poli­tikai kérdés lett. Amerika be­adványát jóformán csak a szigorúan nyugatbarát orszá­gok írták alá. Sem a kommu­nista befolyás alatt állók, sem a semlegesek nem azonosítják magukat e hivatalos formá­ban Amerika beadványával. Kétségtelen tehát, hogy most egy éve a szovjet a világ osz­tatlan közvéleményét vette semmibe. Mennyivel inkább a saját feje után indulhat ma, amikor a magyar ügyben Amerika nem tudja maga mögött a világ országainak egy tekintélyes hányadát. VÁR-E EREDMÉNYT AME­RIKA? Szerintünk az ameri­kai reálpolitika elejétől kezd­ve tudta, hogy a magyar ügy­ben akaratát keresztülvinni nem tudja. De a politikai sakktáblán előnyös lépésnek látta, hogy a mai zavaros világhelyzetben igyekezzék a szovjet orra alá borsot tömi, ahol csak lehet. így bármi legyen a világszövetség dön­tése, az csak Írott malaszt marad, amig a kommunista ellenes országok össze nem fognak és együttes erővel nem kényszerítik a szovjetet jobb belátásra. Nem a világot elsöprő háborúra gondolunk, hanem arra, hogy a szovje­tet teljes gazdasági, politikai elszigeteléssel, s a kommu­nista országok hatalmas belső — kommunista ellenes, — erőinek sorompóba állításával lehet csak rávenni a jobb be­látásra. Ehhez azonban elő­ször olyan világos és okos (Föly tatás a 6-ik oldalon) 1857-ben uj kér vette kez­detét az akkor még nehezen megközelíthető Californiában. A Kossuth szabadságharcával egyidöueii i- a hágott, aranyláz nem váltotta be tel­jesen a hozzá fűzött remé­nyeket. Tanácstalanul állot­tak a legjobb elmék a gazda­sági pangással szemben. Gyü­mölcsöt, szőllőt messzi vidék­re szállítani akkor még nem lehetett és családok ezreit bi­zonytalanság, kilátástalanság keserítette. Ekkor tűnt fel egy magas, szikár férfiú, akinek már a megjelenése valami tisztele­tet parancsoló volt — jegyez­ték fel róla az egykorú ame­rikai újságírók. A Duna-men­ti Futak községből szárma­zott át Visconsin és Iowa ha­tárvidékére, ahol ő alapította meg az első fürészmalmot és fatelepet. Majd családjával és néhány hűséges magyar ba­rátjával át kelt a Rocky Mountains uttalan hegyóriá­sain, — természetesen ekhós szekerekkel, — a Csendes Óceán partvidékére. “És Cali­fornia Haraszthy megérkezé­sétől kezdve egészen megvál­tozott” — állapították meg róla életrajzírói. Amihez hozzányúlt, az gya­rapodni kezdett. Elsőnek Los Angeles vidékén kísérlete­zett veteményes kertekkel, majd San Francisco vidékére költözött és egyre bel térj e­­sebben kezdett a szőllőmüve­­léshez és szakszerű borászat­hoz. Nos, ez utóbbi az, amivel a legtöbb érdemet szerzett és ezt ünnepli most szeptember végén California. Nekünk, magyaroknak, különösen kel­lemesen fog hatni, hogy elza­rándokolhatunk a honfitár­sunk alapította első califor­­niai borpince 100 éves jubile­umára : valamennyien disz­vendégek leszünk. Az előké­szítést és rendezést a Harasz­thy Vintage Festival vezető­sége, tehát amerikaiak inté­zik. Szeptember 28.-án, szomba­ton délelőtt veszi kezdetét a jubileumi műsor a San Fran­­ciscotól alig 50 mérföldnyire, északra levő Sonoma falucs­kában. A régi spanyol Mis­sion előtti téren délelőtt 11 órakor “Blessing of the Grape,” majd Haraszthy déd­unokája, Allan Hancock, nyit­ja meg az ünnepséget. Dél­uuin nemzeti ■ viselitek bénul­ta tója, melynek során San Francisco tehetséges magyar csoportja bemutatja a hires “üvegtáncot.” Este felvonulás Sonoma utcáin, majd pedig este sorra kerül a “Pageant” látványosság, mely Haraszthy életének is szentel egy jelene­tet. Ennek során a magyar pionír két leánya örök hűsé­get esküszik a dúsgazdag Vallejo, — California első kormányzója, — két fiának. Szeptember 29.-én, vasár­nap leplezik le Haraszthy Ágoston bronz plakettjét ün­nepélyes keretek között. Fin­­ta Sándor, a veterán magyar szobrászművész, valóban mu­zeális értékű alkotással örökí­tette meg ismét a nevét, mi­dőn az Amerikai Magyar Szö­vetség felkérésére, eredeti fényképek alapján, megmin­tázta Haraszthy Ágoston kép­mását. A bronzplakettet Ha­raszthy eredeti présháza előtt, — melyet California állam műemlékké nyilvání­tott, — a Buena Vista (Szép Kilátás) szőlészetben helye­zik el. A Haraszthy pince je­lenlegi tulajdonosa, Frank H. Bartholomew, veszi át az em­léktáblát megőrzésre. Bar­tholomew a United Press hir­­szolgálatí szervezet országos elnöke, kinek révén 6,200 amerikai újságban jelenik meg cikk a californiai ma­gyar pionír emlékét megörö­kítő ünnepségekről. Vendégeket, — magyarokat és amerikaiakat egyaránt, — szívesen látnak az ország minden részéből. Még az At­lanti tengerpart városaiból is jelentkeztek érdeklődők. Az AMSz kérésére ezért a Sono­­mahoz közeli Boyes Spring nyaralóhelyen foglalt szállást a helyi rendezőség. Egyedül a Sonoma Mission Inn 30 szo­bát tart fenn magyarok ré­szére, még hozzá 2 dollárral olcsóbban, mint a személyen­ként átlag 5 dolláros ár. Aki ebben a kedvezményben ré­szesülni óhajt, írjon mihama­rabb a nyaralóhely igazgató­jának, közvetlenül e címre: A Szent László Egyház egyletei és szervezetei vasár­nap rendezik meg a Szt. Lász­ló Hallban hagyományos, ma­gyaros szüreti mulatságukat. A régi magyar szüreti bálok szép és vidám szokásait olyan hangulatos formában elevení­tik fel a rendezők, hogy az előjelekből is azt látjuk, hogy a vasárnapi mulatság egyike lesz a szezon legszebb és leg­népesebb magyar összejövete­leinek. A csőszök és csőszleányok éber szemeit kikerülni, ez egyike a szüreti bálok leg­mulatságosabb pillanatainak. Az ingerkedően hintázó szől­­lőfürtök megdézsmálása, a csőszök éberségének kikerülé­se különösen akkor érdekes, ha szól a zene, forognak a pá­rok, vagyis ha áll a bál, s ha egyébként sincs hiány a jó hangulatban. A Szt. László Egyház egyleteinek szüreti mulatságán pedig nem lesz hiány sem szép csősz leá­nyokban, sem jó zenében, se a jó hangulat egyéb kellékei­ben. Grunda József vezeti be, — mint program vezető, — a Az aláírás után Eisenhower elnök hangsúlyozta, hogy a törvény nem felel meg azok­nak a -s:v.thMmakiiiik, ame­lyeket ő előzőleg hangsúlyo­zott. Eisenhower szerint “a hős és bátor magyar szabad­ságharcosok kérdését nem rendezi a törvény.” Vagyis a most fehér kártyával itt tar­tózkodó magyar menekültek (parolee) végleges letelepedé­sét nem mondja ki. Ezen kí­vül nem ad módot arra, hogy újabb tömeges bevándorlás induljon meg Amerikába a menekült táborokból. Az uj törvény 60.000 olyan egyént enged be Amerikába, akik ne­héz helyzetben élnek, hazá­juktól távol. Ebben a keret­ben, természetesen, lesznek magyarok is szép számmal, de még sem a kívánatos arányban. Az Elnök eredetileg uj be­vándorlási törvényt akart. El­sősorban azért, mert a mos­tani törvény aránylag igen sok bevándorlót enged be a nyugateurópai nemzetek fiai közül és igen keveset Kelet­­■eu répából és más földrészek­ről. Mig a nyugatiak ki sem Mr. H. I. Prince, Sonoma Mis­sion Inn, Boyes Spring, Cali­fornia. Az amerikai politikai és társadalmi élet több kiválósá­ga jelentette be az ünnepsé­geken való részvételét. A Ca­liforniai szőllészeti és borá­szati szövetkezet megiratta Haraszthy élettörténetét és azt az AMSz közreműködésé­vel küldi meg az érdeklődők­nek. Tárgyalások folynak egy Haraszthy film és televízió előadás megrendezése tárgyá­ban. — A Haraszthy Vintage Festival az egész Újvilág egyik legszínesebb, legkáprá­zatosabb szüreti mulatságá­nak ígérkezik. Máris kiadták a jelszót: “For Hungarian guests — open house every­where,” ami természetesen sorozatos vendéglátást jelent. A LORAIN ÉS VIDÉKE előfizetési ára egy évre csak $4.00. Rendelje meg még ma! kora délután kezdődő vidám összejövetelt. Délután 4 óra­kor lesz a felvonulás és a fényképezés, filmfelvétel. A rendezőség ezért mindenkit, — aki részt kíván venni a mulatságon, — hogy ha van magyar ruhája, abban jöjjön el. Este 6-7-ig lesz a gyerme­kek programja. Hét óra után vacsorát szolgál fel az Anyák Clubja, 8 óráig. Jó házi kol­bász, magyaros töltöttkáposz­ta és fánk lesz, a kitűnő fris­sítők pedig természetes, hogy nem fognak hiányozni. A tánc 7:30-kor kezdődik, s Kulcsár János és kitűnő ze­nekara 11:30-ig huzza a talp alá valót. A szüreti bál előkészitése és rendezése Mihalkó Sándor és Helli Mihály vezetése alatt szakavatott vigalmi bizottság kezében van. Belépődíj felnőtteknek $1, 12 és 18 év közötti fiatalok­nak pedig csupán 50 cent. A rendezőség ezúton is tisztelettel meghívja és sze­retettel várja Lorain és a környék magyarságát a va­sárnapi szüreti mulatságra. kát, addig a többi nemzetek kvótája, — igy a magyaroké is,. — reménytelenül kicsi és kimerült. Franci?- Walter, az emla­­rációs bizottság elnöke kije­lentette ugyan, hogy a jövő törvényhozás kedvezően fog­lalkozik a magyarokat érintő ügyekkel, de sajnos ez idő szerint, nekünk, magyarok­nak, nem váltak be a remé­nyeink. A törvényhozók szavaiból ítélve azonban majdnem biz­tos, hogy jövőre a fehér-iga­­zolványosok megkapják a végleges letelepedést és az Amerikában töltött időt be­számítják abba az öt évbe, amely előtt amerikai állam­­polgárságot nem lehet kapni. Ez az ígéret megnyugvást kelthet a fehér-igazolványos menekültedben, de ugyanak­kor, — érthetően, — az ame­rikai hatóságok felhasználják a közbeeső időt arra, hogy a “fehér-igazolványosok” múlt­ját, jellemét s nem utolsó­sorban amerikai életét meg­vizsgálják azzal a céllal, hogy elbírálhassák: az illetők ér­demesek-e arra, hogy végleg itt maradjanak és amerikai polgárok legyenek. HALÁLOZÁS Szakáll Lajos (Brownell Ave.), 75 éves korában, az egyik elyriai üdü­lő otthonban szeptember 9.­­én, hétfőn, meghalt. Magyarországon, Bácskán született és 56 évvel ezelőtt j ött Lorainba. A Thew Shovel nyugalmazott alkalmazottja volt. Négy év óta súlyos be­tegen feküdt. Tagja volt a loraini magyar ref. egyház­nak, a Műkedvelő Egyletnek és a Bridgeporti Szövetség­nek. Gyászolja özvegye, fia, két nevelt gyereke, 13 unokája és 11 dédunokája. Temetése a .Schwartz-féle temetkezési intézetből és a re­formátus templomból szept. 12.-én, csütörtökön volt Nt. Tóth Bálint gyászszertartásá­val, az Elmwood temetőben. ELNÖKÜNK A BEVÁNDORLÁSI TÖRVÉNYT ALÁÍRTA merítik bevándorlási kvótájú-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom