Levéltári Szemle, 68. (2018)

Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. szám - Gidó Attila: Román állami levéltári források az észak-erdélyi holokauszt történetéhez

18 L‍e‍v‍é‍l‍t‍á‍r‍i‍ ‍S‍z‍e‍m‍l‍e‍ ‍6‍8‍.‍ ‍ évf .‍ és novembere között működő észak-erdélyi magyar katonai közigazgatás iratanya­ga például öt megyei levéltárban is fellelhető. A Kolozs megyei levéltárban önálló fondot képez (151. számú fond, Administraţia Militară Maghiară), a szatmári, a Ma­ros-, Szilágy-, és Hargita megyei levéltárakban viszont a Főispáni Hivatal fondjának képezi a részét (mindenhol külön állagként szerepel). A katonai közigazgatás irat­állománya közül a szatmári és a kolozsvári a legteljesebb. 44 A szatmári ugyanakkor kizárólag Szatmár vármegye területére vonatkozó iratokat tartalmaz. Ezzel szemben a kolozsvári Kolozs, Bihar, Beszterce, Maros-Torda, Csík, Háromszék és Udvarhely vármegye 1940-es katonai közigazgatását is lefedi, valamint 1941–1944 közötti idő­szakban keletkezett, tehát a polgári közigazgatás korszakából származó dokumentu­mokat is magában foglal. Hasonló a helyzet az 1944–1953 között működött Demok­rata Zsidó Komité (korábbi nevén Demokrata Zsidó Népközösség) iratanyagával. 45 Az összes észak-erdélyi megyében (Szatmár, Máramaros, Beszterce, Hargita, Maros, Kovászna, Kolozs, Bihar, Szilágy) és néhány dél-erdélyiben (Temes) önálló fondba rendezték ennek a szervezetnek az állományát. Mindeközben számos dél-erdélyi levéltárban valamely más szervezet, intézmény fondján vagy gyűjteményen belüli állagot alkotnak. Ilyen például az aradi levéltár esete, ahol a Politikai Szervezetek Gyűjteménye (Colecţia Organizaţiilor Politice) című, 794. számú fondban képez külön állagot (1131. számú leltárkönyv). A holokauszt kutatásának szempontjából a vármegyei fondokhoz hasonló érték­kel bírnak az egyéb adminisztratív intézmények levéltárai is. Gazdag forrásanyaggal szolgálnak a vármegyék kisebb közigazgatási egységeit képező járások , valamint az egyes városok (Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagykároly, Máramarossziget, Marosvásárhely stb.) fondjai. Mindezek mellett a rendfenntartó szervek (csendőrség, rendőrség) és az igazságszolgáltatás szervei (bíróságok, törvényszékek), szakmai intézmények iratai (kereskedelmi-, ipar-, mezőgazdasági-, orvosi-, ügyvédi kama­rák) szolgáltathatnák a legértékesebb információkat a holokausztra nézve. Ezeknek a magyar időszakra, tehát az 1940–1944 közötti évekre vonatkozó anyaga viszont hiányzik a romániai levéltárakból. Csupán Kolozsvár képez némileg kivételt, ahol a marosvásárhelyi Orvosi Kamara és az Ügyvédi Kamara iratainak egy kis része megőrződött. A politikai szervezetek iratai (Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt), a ko­lozsvári Népbíróság fondja, a vállalatok, cégek iratai, zsidó intézmények, szerve­zetek (Demokrata Zsidó Komité 1944–1953, zsidó oktatási intézmények), állami és keresztény egyházi oktatási intézmények, keresztény személyek fondjai kivétel 44 Ld. Sárándi, 2016: 20. 45 A Demokrata Zsidó Komité (Comitetul Democratic Evreiesc) volt a romániai zsidó népesség egyetlen politikai érdekképviseleti szervezete a második világháború után. A Román Kommunista Párt befolyá­sa alatt álló szervezetet 1953-ban szüntették meg a többi nemzeti kisebbség szervezetével egy időben. Történetére ld. Rotman, 2005: 124–138. G‍i‍d‍ó‍ ‍A‍?‍l‍a‍

Next

/
Oldalképek
Tartalom