Levéltári Szemle, 67. (2017)
Levéltári Szemle, 67. (2017) 3. szám - Műhelymunkák - Honvári János: Győri sztahanovisták. Horváth Ede útja a hatalomhoz
Honvári János 64 radt, akinek a munkapadja mellé telefont szereltek, hogy országgyűlési képviselői teendőit a gyártócsarnokból is intézni tudja. 15 A magyar esztergályos sztahanovisták a több száz százalékos kiugró eredményeket a szovjet sztahanovista esztergályosok (Bikov, Bortkevics és mások) ún. gyorsvágá- si módszerének az adaptálásával és művileg megteremtett feltételek biztosításával érték el. 16 Már a Szakma Legjobb Munkása címért folyó versenyben sem voltak ritkák a több száz százalékos (látszat)teljesítmények, az igazán grandiózus csúcseredmények a Sztá- lin 70. születésnapjára hirdetett verseny során, azon belül is az ún. „Sztálini műszak” alatt születtek. 17 A Ganz Villamossági Gyár dolgozói 1949 őszén szólították fel a magyar dolgozók százezreit, hogy „jó, szocialista munkával” készüljenek „nagy tanítónk és barátunk szü- letésnapjára”. Saját nevükben azt vállalták, hogy „elsősorban az egyéni munkaversenymozgalom felfokozásával” 1950. augusztus elseje helyett 1949. december 21-ére befejezik hároméves tervüket. A SZOT elnöksége természetesen azonnal „magáévá” tette a Ganz Villamossági Gyár dolgozóinak felhívását, és csatlakozásra szólította fel a többi vállalat munkásait. „Fejezzük be Sztálin elvtárs születésnapjára hároméves tervünket minden részletében, növeljük a munka termelékenységét! Álljanak sorompóba Sztahánov [!] magyar követői, kiváló teljesítményekkel mutassák meg a munka művé- szei művészetüket. Ilyen nemes célja még nem volt versenynek, mint az a cél, amelynek érdekében a Ganz Villamossági gyár dolgozói hívják most versenyre az egész magyar munkásságot. Ez a verseny Sztálin nevéhez fűződik és Sztálin születésnapját van hivatva a magyar munkásmozgalom kimagasló nagy eseményévé tenni.” 18 A törzsgyár területén lévő autóosztályból előbb önálló gyár lett (Győri Autógyár), majd a Csepel Autógyár Hajtóműgyáraként működött, 19 1957 és 1960 között ismét önállósodott (Hajtóműgyár Győr), végül beolvadt az ugyancsak a Vagongyárról levá- lasztott Győri Szerszámgépgyárba. A művi körülmények között megrendezett sztálini versenyben november elejétől december 21-éig a versenybe bevont sztahanovisták teljesítménye – némi hullámzással ugyan – de állandóan emelkedett. A „nagy napon” Horváth Ede 4123%-ot, Baranyai András 4301%-ot, Kék Zoltán 3160%-ot, Jakab Sándor 3040%-ot ért el. 20 A sztálini műszakot – annak ellenére, hogy Baranyai András ezen a napon magasabb teljesítmény 15 Népszabadság, 1974. április 2. 16 Magyarországon az esztergályosok 60-70 méter/perc vágási sebességgel dolgoztak. A szovjet sztahanovisták a kés előrehaladási sebességét különféle módszerekkel 5-600 méterre növelték. Ezzel, illetve a tokmány forgási sebességének a növelésével, valamint egyes munkafázisok egymenetben történő elvé- gzésével, több kés egyidőben történő alkalmazásával a megmunkálási időt a töredékére csökkentették. (A nagy műszak, 1950. 28–29.) Magyarországon a párt- és állami vezetők ösztönzésére Muszka Imre, Horváth Ede, Kék Zoltán, Jakab Sándor és mások kezdték először alkalmazni a gyorsvágást. Horváth Ede pl. 1949. november 23-án 260 méter/perc vágási sebességgel ért el 864%-ot. (A nagy műszak, 1950. 42.) 17 December 21-én, Sztálin vélelmezett születésnapján tartották az ún. „Sztálini műszakot”. Dolgozók tömegével írattak Rákosihoz levelet, amelyben vállalták, hogy ezt a napot különösen magas teljesítménnyel ünneplik. (A nagy műszak, 1950. 44.) 18 Szabad Nép, 1949. október 29., november 3. 19 Ebből 1953. január 1-jén kivált a Győri Célgépgyár. 20 Szabad Nép, 1949. december 25.; MNL OL XIX–A–16–h–12. doboz. Országos Tervhivatal.
