Levéltári Szemle, 66. (2016)
Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Műhelymunkák - Csernus–Lukács Szilveszter: Kérelmek a Magyar Nemzeti Kormány Miniszterelnökségéhez
Kérelmek a Magyar Nemzeti Kormány Miniszterelnökségéhez 55 Kérvények a Magyar Nemzeti Kormányhoz 21 A Miniszterelnökségre számos kérelem és kérvény érkezett a kormány Szegedre kerü- lését és helyzetének viszonylagos megszilárdulását követően. A megszállás viszontagságai A beadványok legtöbbjét a román megszállás viszontagságai inspirálták, ugyanis a demarkációs vonalat átlépő román hadsereg az általa megszállt területen erőteljes rekvirá- lásokba kezdett, nemcsak mezőgazdasági terményeket, de ipari–mezőgazdasági munkaeszközöket és lakossági iparcikkeket is lefoglaltak, ami a települések közhivatalnokainak, vagy egyszerűen csak menekült, kárt szenvedett polgárok leveleinek, illetve a kormány irodáiban jegyzőkönyvbe felvett beszámolóinak tanúbizonysága szerint nem egyszer indokolatlan letartóztatásokkal, internálásokkal és olykor halálos áldozatokkal is járt. A leghírhedtebb eset Apátfalván történt, ahol egy rekvirálási hullám során kitört verekedésben megölt három román katonáért hatvan apátfalvi lakos lemészárlásával álltak bosszút az „apátfalvi vérengzés emlékirata” szerint. A román megszállással kapcsolatos jelentések, kérelmek Hódmezővásárhely, Mezőtúr, Kunszentmárton, Szarvas településekről és közvetlen környezetükből, illetve Csanád vármegyéből érkeztek. A szegedi kormánnyal jó kapcsolatot kiépítő Székely Nemzeti Tanács leginkább a menekültek és katonáik ügyéről tárgyalt a Miniszterelnökséggel. A román megszállástól szenvedő közösségek fölhívták a kormány figyelmét arra, hogy amennyiben a rekvirá- lások folytatódnak, és éhínség üti föl a fejét, az elkeseredett lakosság könnyen a bolsevik irányzatok felé fordul majd. 22 A francia katonai hatóságokhoz – zömmel Charpy tábornokhoz, a 76. hadosztály parancsnokához – címzett iratok tetemes része a román hadsereg túlkapásairól szóló jelentéseket továbbította, kérvén a franciákat, hogy fékezzék meg szövetségeseiket, vagy adott esetben francia megszálló erő váltsa fel a románokat. 23 Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Propaganda Bizottság beszámolt arról, hogy a francia katonák Kiskundorozsmán is rekvirálnak, és tizenéves lányokat becstelenítenek meg. 24 Július 17-én a 21 A levéltári anyagban található beadványok, kérvények mellett Kelemen Béla továbbiakat is közölt, amelyek azonban jelenleg nem találhatók meg a Miniszterelnökség levéltári iratanyagai között: Pro memoria – Kelemen Béla előterjesztése Károlyi Gyulának a kormányalakításról, Szeged, 1919. május 29.; A Székely Nemzeti Tanács kérvénye Hencz Károly és Thuróczy István nagyszebeni kiküldetése érdekében Károlyi Gyulának, Szeged, 1919. június 2.; A szegedi liberális polgárság memoranduma a Károlyi-kormányhoz, Szeged, 1919. június 12.; Névtelen levél Kelemen Bélának, Szeged, 1919. június 13.; A „Szeged” szabadkőműves páholy beadványa, Szeged, 1919. június 22.; A Délvidéki Magyar Nemzeti Tanács kérelme, Temesvár, 1919. június 27. (KELEMEN, 1923. 191–192, 574–575, 262–263, 580, 584, 581–582). Kelemen Bé- la a fentiek mellett az alábbi kérelmeket ismeri: A keresztényszocialisták június 14-i követelése; A murakö- zi tanárok és tisztviselők kérelme,; A délvidéki ügyvédjelöltek kérvénye (KELEMEN, 1923. 269., 404., 452.). 22 MNL CSML K 32. Dr. Lajtos Samu pénzügyi igazgató levelei Károlyi Gyulához, 1919. június 9.; Vertánkudy tiszteletbeli v ármegyei főjegyző levelei Károlyi Gyulához, 1919. június 23., 24.; Magyar Földmívelésügyi Minisztérium 1919. június 29i jegyzőkönyve; 1919. július 9i miniszterelnökségi jegyz ő- könyv; Veréb Tamás jegyző emlékirata az apátfalvi vérengzésről, „1919. július h ava”. 23 MNL CSML K 32. Károlyi Gyula levele Charpy tábornoknak, Szeged, 1919. június 19. 24 MNL CSML K 32. A Magyar Nemzeti Propaganda Bizottság 81 – 1919. sz. irata a Magyar Hadügym inisztériumhoz, Szeged, 1919. július 8.
