Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. szám - Hírek - A Nyitrai Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltárának szakszimpóziuma (Áldozó István)

Hírek 88 Répás Katalin, a Nyitrai Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltárának munkatársa, a zsidó vagyon

árjásításának folyamatát és következményeit vizsgálta Komárom városában. Az előadó hangsú-

lyozta, hogy a konzervatív világszemléletű magyar kormányzó hazánk német megszállásáig ellenállt a zsidók vagyonának teljes elkobzására irányuló törekvéseknek, Sztójay Döme kormá-

nyának hivatalba lépésétől azonban minden megváltozott. Répás Katalin előadásában ismertette a zsidóellenes törvényeket, szólt a kötelező munkaszolgálat bevezetéséről, majd a zsidó lakosság államilag támogatott kifosztásról és deportálásáról. Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója, az általa irányított intézmény törté-

netéről tartott előadást. Az intézmény vezetője érdekességként megemlítette, hogy a közgyűjtemény 1912-tól 1945-ig a Jókai Mór Közművelődési és Muzeális Egyesület része volt, csak a

második világháború befejeződésétől működik hivatalosan múzeumként. Az intézmény életére

nagy hatást gyakorolt Szombathy Viktor, akit 1936-ban bíztak meg a múzeum vezetésével. A jeles tudós nevéhez fűződik többek között a Jókai emlékszoba létrehozása. Miroslava Veresová, a Nyitrai Állami Levéltár Érsekújvári Fióklevéltárának munkatársa a helyi intézmény anyagának felhasználásával rekonstruálta a város 1938–1944. közötti időszakra

vonatkozó történetét. Az előadó először a demokratikus szabadságjogok korlátozásáról, majd

az ipari és mezőgazdasági termelés átszervezéséről beszélt. A referáló szólt a szlovák nyelvű iskolák működésének korlátozásáról is. Az intézményben őrzött képeslapok digitalizált állomá-

nyát felhasználva a levéltár tudományos munkatársa bemutatta a Grünwald téglagyár területén

működő zsidó gettó működését, s megemlékezett a holocaust 262 áldozatáról is. Az előadásból

azt is megtudtuk, hogy Érsekújvár stratégiai jelentősége miatt az amerikai légierő célpontjává

vált. A bombázások áldozatainak száma meghaladta a négyezret. Daniela Tvrdoňová, a Szlovák Nemzeti Levéltár munkatársa a szlovák önsegítő szövetkezetek

második világháború alatti működését tárgyalta. A téma referense először a szövetkezeti mozgalom megalakulásának körülményeit ismertette, majd a szövetkezetek számának alakulását

vizsgálta az 1918-as esztendőtől kezdve egészen 1944-ig. A mozgalom működését egyrészt a

Felvidék déli részének Magyarországhoz csatolása, másrészt a zsidóellenes törvények is megnehezítették. Az előadó hangsúlyozta, hogy a lakosság gazdálkodását és terményeinek értékesíté-

sét segítő önsegítő szövetkezetek száma 1919-ben csak 981 volt, ez 1938-ra 2196-ra növekedett. Csombor Erzsébet, az Esztergomban működő Helischer József Városi Könyvtár munkatársa, a lengyel menekültek Komárom és Esztergom vármegyébe történő befogadásáról tartott

előadást. A nemzetközi viszonyok áttekintését követően, a polgári és katonai menekültek elhelyezését irányító hatóságok munkáját ismertette. A referátum további részében megismerkedtünk a lengyel menekültek szálláshelyeivel, majd továbbutazásuk körülményeivel. Csombor Erzsébet hangsúlyozta, hogy lengyel menekültekkel szembeni emberséges bánásmód miatt Magyarország és Németország között feszült volt a viszony. A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárából Hegedüs

Zoltán és Nagy Róbert kollégámmal vettem részt a Komáromi Levéltár rendezvényén. A konferencia megszervezéséért, valamint a barátságos fogadásért köszönettel tartozunk Oľga

Kasalová igazgató asszonynak. Az előadók mindegyike elismerést érdemel, komoly szakmai

felkészültségéért és széles látásmódjáért. Áldozó István