Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. szám - …Október 23. után – November 23. előtt… - Hangulatjelentés a szabadságharc leverését követő időszakban Közreadja: Horváth J. András – Koltai Gábor

45 HANGULATJELENTÉS A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉT

KÖVETŐ IDŐSZAKBAN Közreadja: HORVÁTH J. ANDRÁS – KOLTAI GÁBOR Az 1956. november 1jén Magyar Szocialista Munkáspárt néven újjáalakult

kommunista párt a szabadságharc leverését követően ellensé

ges környezetben kezdte

meg működését. Az első hetek a pártszervezés bizonytalansága jegyében teltek, a

korábbi MDP

tagok közül nagyon kevesen léptek be a pártba, sokan közülük is csak

titokban vállalták a tagságot; a párt népszerűsítése az adott környezet

ben nem volt egyszerű feladat.

1 A hatalom ugyan ekkor már a szovjet hadseregre támaszkodó

Forradalmi Munkás

–

Paraszt Kormány kezében volt, a munkástanácsok képében

– főként november

–

december folyamán

– azonban komoly konkurenciája akadt. Ezek

az érdekvédelm

i szervezetek irányították ekkor valójában az üzemek és gyárak jelentős

részét, nemcsak Budapesten, hanem országszerte. Jelentőségük abban állt, hogy a

forradalom idején létrejött szervezetek közül

egyedül ők működhettek legitim módon,

tagjait a munkások v

álasztották meg, azaz nem a kommunista párt határozta meg

működésüket.

2 Az irányító szerepet a Nagybudapesti Központi Munkástanács vitte,

de tervbe vették egy országos szintű szervezet megalakítását is. Az 1956. november

21ére, a Nemzeti Sportcsarnokba t

ervezett ez irányú gyűlést azonban a szovjet

csapatok megakadályozták.

3 Az alábbi hangulatjelentést

4 1956. november 22én, azaz az országos

munkástanács gyűlésének megakadályozása után készítették az MSZMP Budapesti 1 A pártszervezés 1956. november–decemberi helyzetéről bővebben lásd A Magyar Szocialista Munkáspárt

budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. Szerk. KOLTAI GÁBOR–RÁCZ ATTILA. Bp., 2008.; A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. I. kötet. Szerk. Némethné Vágyi Karola–Sipos Levente. Bp., 1993. 2 A munkástanácsokról lásd például SZAKOLCZAI ATTILA: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Bp., 2001. 80–81; RÁCZ ATTILA: A Csepel Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsának utóvédharcai 1957

januárjában. Fons, 2006. 13. évf. 3. szám. 431–480; VÁJER ÁKOS–ZÁMBÓ ISTVÁN: Erzsébetvárosi ősz. Bp., 2016.; Az ún. „marxista” szakirodalomból lásd még MOLNÁR JÁNOS: A Nagybudapesti Központi Munkástanács. Bp., Akadémiai Kiadó, 1969. 149 p. 3 Szovjet tankok vették körbe ugyanis az épületet, így a gyűlésre nem itt, hanem a Nagy-budapesti Központi Munkástanács Akácfa utcai, jóval kisebb területű székhelyén kerülhetett sor, amivel lényegében

meg is hiúsult az országos szerveződés. Lásd erről „Szuronyok hegyén nem lehet dolgozni!” KOZÁK GYULA–

MOLNÁR ADRIENNE. Bp., 1993. 158; 1956 kézikönyve. I. kötet. Kronológia. Főszerk. H

EGEDŰS B. ANDRÁS Bp., 1996. 253. 4 A hangulatjelentésről mint műfajról lásd KOLTAI GÁBOR: A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti

Bizottságának párt- és tömegszervezeti információs rendszere (1948–1956). Fons, 2006. 13. évf. 3. szám.

355–396.; Hangulatjelentések a fővárosból 1988 októberétől 1989 októberéig. Szerk. KATONA CSABA–

RÁCZ ATTILA. Bp., 2010.