Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Forrás és érték - Kemény János: Bernhart Sándor bajai polgármester 1941. évi jelentése Bonczos Miklós államtitkárnak a Rasztina székely (csángó) településen tapasztaltakról
Bernhart Sándor bajai polgármester 1941. évi jelentése... Rasztinára kb. 2 héttel ezelőtt 148 családnyi székely települt a bukovinai Hadikfalváról. A 126 főnyi székely között igen sok a gyermek. (11 gyermekkel 1 család, 7 gyermekkel 3, 6 gyermekkel 10, 5 gyermekkel 13, 4 gyermekkel 22, 3 gyermekkel 30, 2 gyermekkel 18, 1 gyermekkel 30 család települt. A látszólag kevés gyermekes családok legtöbbje azonban tulajdonképpen szintén többgyermekes, csakhogy felnőtt gyermekeik nem élnek már együtt szüleikkel.) A települt családok valamennyien földműves foglalkozásúak, még a legszükségesebb falusi iparosok is hiányzanak. Igaz, hogy egyszerűbb házieszközöket maguk is készítenek, különösen az asztalos ipar körébe tartozókat. A szakképzett kovácsiparos azonban nagyon hiányzik. Házi szőtteseket készítenek, hímzéseik is figyelemre méltóak. A telepesek tisztességtudó, értelmes és szorgalmas, ízig-vérig nemzethű emberek benyomását keltik. Ha mégis panaszkodik egyikük-másikuk, arra főképpen a dobrovoljácok által a legnagyobb mértékben elhanyagolt, igen rosszul megépített, szűk lakásoknak az állapota készteti őket. II. Községi közigazgatás A katonai közigazgatás alá tartozó település anyaközsége a tőle kb. 8 km-nyire fekvő Regőce29 község, amely 1/3-ad részben magyar, 2/3-ad részben sváb lakosságú. A közigazgatást Süti Károly pusztamérgesi30 községi vezetőjegyző kirendelés alapján egyedül vezeti, irodai segédszemélyzetet az anyaközség ad. Bírót, másodbírót, két esküdtet és pénztárnokot a székelyek maguk közül választottak. Községi rendőr nincs, a rendőri szolgálatot 10 fegyvertelen polgárőr pótolná, szolgálatot azonban ténylegesen nem teljesítenek. Két fegyvertelen éjjeli őr azonban valóban működik. Tűzoltói felszerelésük nincs, sem tűzoltófecskendő, de még a legszükségesebb víztároló edény sem. A községnek, mint erkölcsi testületnek vagyona nincsen. Egyelőre vitás, hogy a régi kastély, melyben a községi igazgatás és némely intézmény van elhelyezve, állami, községi, vagy magántulajdon-e. Kívánatos lenne a tulajdon kérdésének mielőbbi rendezése. (Van néhány ház is olyan, amelynek a tulajdonjoga vitatható, mert nem a szerb telepesek használták, s meglehet, hogy ezek is községi tulajdonnak minősíthetők.) III. A székely telepesek szociális helyzete Az áttelepülő székelyek bútoraikat, ruhaneműiket jórészben magukkal tudták hozni, úgy, hogy e tekintetben különösebb hiányosságuk nincsen. Sokkal inkább baj, hogy a házaknak a befogadóképessége annyira csekély, hogy a magukkal hozott bútoraiknak egy része sok helyen kibontatlanul, ládákban, ereszek alatt, sőt néhol az udvaron szorul. Gazdasági felszerelést nem tudtak magukkal hozni. A kirendelt községi jegyző szerint 1 123 000 lejt válthattak be pengőre31 a községházánál, ezen kívül becslése szerint legalább másfél millió lejt Zomborban32 ma29 Regőce (Rigyica; Riedau, Légin; Ridica Bács-Bodrog vm, Bajai járás, ma: Ridica, SRB). 30 Pusztamérges (Csongrád vm., Tiszán inneni járás, ma: Csongrád megye). 31 Pengő: Magyarország törvényes pénzegysége 1927-1946 között. Bevezetésekor 1 pengő 12 500 papírkoronával volt egyenlő, hivatalos aranytartalma 0,263 g volt. 1 pengő = 100 fillér. 1946. augusztus 1-jétől a forint váltotta fel. 39
