Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. szám - Kilátó - Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében
Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrlésében A birtokügyi iratok (egyezség- és osztálylevelek, kataszteri ívek, hivatali levelezés) szerint a család gazdasági ereje — helyi viszonylatban legalábbis — nem volt elhanyagolható, hiszen 1943-ban az apa és fiú osztatlan közös tulajdonában összesen 267 holdnyi földterület volt, részben a máréfalvi, részben a fenyédi és székelybetlenfalvi határokban. Pap László családi levelezésében megtalálható Pap Mózes által fiához, a tragikus sorsú Gyallay-Pap Sándor (1906—1944) kolozsvári költőhöz, szerkesztőhöz írt levél is.110 A ditrói Prahács család iratai (1887—1949). Indokoltabb lenne talán a ditrói Szath- máry család iratairól beszélni, hiszen a hagyaték S^athmáry János (1838 k—1906) ditrói gyógyszerész két házasságából származó gyermekeinek (István, Mária, Béla, Erzsébet, Irén, Ilona) levelezését és a család birtokügyeire vonatkozó iratokat tartalmazza. Igaz ugyan, hogy az anyag jelentős része Prahács Gyuláné Szathmáy Erzsébettel kapcsolatos, és a családi levelezésben fennmaradt a nyugalmazott alezredes férj néhány levele is, de az iratok zömének keletkezése idején, az 1940-es években, Prahács Gyula feleségétől különválva, Magyarországon élt, a családdal nem tartott fenn kapcsolatot. Az iratok nagyobb része az 1945. évi birtok-kisajátítások kapcsán, a család ditrói és sepsiszentgyörgyi ingatianai ügyében keletkezett: jegyzőkönyvek, panaszbeadványok, és természetesen családi, illetve ügyvédekkel folytatott levelezés. A csíkszentimrei Sándor család iratai (1881-1949). Tulajdonképpen a farcádi Sándor család csíkszentimrei ágának — pontosabban Sándor Gergely földbirtokos és fia, dr. Sándor Gábor Csíkszeredái ügyvéd — levéltártöredékéről van szó. Az első világháborúban főhadnagyként harcoló, majd az orosz hadifogságból 1921-ben hazatért Sándor Gábor iratainak nagyobb részét az ügyvédi munkájával kapcsolatos hivatali levelezés teszi ki. A családi jogbiztosító iratok sorában pár haszonbérleti és adásvételi szerződés, illetve néhány cselédszerződés érdemel említést, a családi levelezés köréből pedig a Csepelen rendőrfőtanácsosként működő Sándor József levelei. A kénosi Sándor család iratai (1894—1947). A nagy múltú udvarhelyszéki család levéltárából e gyűjteménybe csak a Sándor Mózeshez (1851—?) és családjához kötődő iratok kerültek be. Néhány személyes vonatkozású irat segít a családi kapcsolatok vázolásában: Sándor János és Julianna fia, Mózes 1881-ben Czeijék Heronikát (1864—?) vette feleségül, házasságukból született Sándor Julianna (1888—?). A lány előbb Hass Dénes pénzügyi ellenőrhöz ment férjhez, majd annak korai halála után Szabó Dezső kereskedő felesége lett. A körjegyzőként működő Sándor Mózes, „emlékének fennmaradása céljából” több községben, így Kénosban, Telekfalván és Homoródremetén is alapítványt tett a helyi községházak építési, vagy javítási munkálatainak költségére.111 Sándor Mózes 1918-tól az udvarhelyi unitárius egyházkor tanácsosaként is tevékenykedett, feleségével együtt egyházuk hűséges támogatói voltak.112 A kénosi Szabó család iratai (1896—1947). A hagyaték a fennebb említett kénosi Sándor Julianna második házasságának időszakába és családja 1945 utáni anyagi romlásába engednek betekintést. A Szabó család első generációs volt Kénosban, hiszen Szabó Dezső (1885—?) Abafáján született, a család gazdasági alapját képező 122 holdas 110 RNLHMH F 591 - Székely birtokos családok iratgyűjteménye - A máréfalvi Pap család iratai, 14. 111 RNLHMH F 591. - Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A kénosi Sándor család iratai, 16. 112 RNLHMH F 591. - Székely birtokos családok iratgyűjteménye - A kénosi Sándor család iratai, 15. és 17. 51
