Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. szám - Levéltártörténet - Pusztainé Pásti Judit - Szabó Attila: Szovjet-magyar vegyes vállalatok iratainak rendezési tapasztalatai
Szovjet-magyar vegyes vállalatok iratainak rendelési tapasztalatai tékű (számlák, elszámolások) irataik miatt ezeket nem rendezték új állagokba. A központi titkársági sorozat tételeibe rendeztük az üzemrészek maradandó értékű levelezését, hiszen a vállalat „kifelé” a központi titkárságon keresztül levelezett, bár az egyes osztályok feladatkörébe tartozó ügyeknél is előfordulhatnak egy-egy tárgykörhöz kapcsolódó levelek. Az 1953. évi központi státuszrend kínált lehetőséget a tagvállalati szervezet rekonstruálásához. Az ügyiratban nyomon követhető a tagvállalatok szerkezeti felépítése. A vállalatok szervezeti felépítése az éves mérleg és a dokumentációs revíziók megállapításai alapján nem követhető. A szöveges mérlegbeszámolók a műszaki üzemegységek ismertetésével kizárólag a műszaki iratok rendszerezéséhez adtak támpontot. A Lovászi Kőolajtermelő Vállalat iratsorozatainak és tárgyköreinek kialakítását a vállalat 1953. évi szöveges mérlegbeszámolója, valamint a fenti vállalatokhoz hasonlóan a társaság központi státuszrendje biztosította. A levéltári irattételek kialakítása során a munkacsoport tagjai között két elv ütközött. Egyrészt a jelenlegi irattári tervek metodikája alapján, az adott tárgykör egy tétellé alakításának igénye, másfelől a tárgykörök részletesebb kibontása a kutatók pontosabb tájékoztatása igényével. A referensek az iratanyag sajátosságainak megismerése után önállóan döntöttek az adott esetben alkalmazható tételkialakítási elvről. Ezért fordulhat elő, hogy egyes sorozatokban az előbbi, illetve vannak olyan sorozatok, ahol az utóbbi elv érvényesült. A beruházási, statisztikai, főkönyvelési tárgyú osztályok, sorozatok tételkialakításnál törekedtünk az üzemegységek iratait egy tárgykörbe rendezni. Vélhetően a kutatások adott témakörben egy-egy tagvállalat irataira irányulnak majd. MASZOLAJ Rt. fondjából leválasztott iratok A fondtól eltérő provinenciájú iratok közül a Vegyipari Minisztérium 1956-os évkörű, 0,05 ifm. terjedelmű kollégiumi ülésjegyzőkönyve került ki. Az iratokat az illetékes 1945 utáni kormányszervek főosztályának adtuk át. A Kőolajkutató és Feltáró Vállalat két raktári egység terjedelmű, 1955—1956 évkörű irataiból új fondot nyitottunk. Előkerült továbbá a Magyar Kőolajipar 1954. évi mérlege, 0,10 ifm. terjedelemben MAORT iratok, valamint az Országos Kőolaj-ipari Tröszt egy magyar olajipar eredményeit bemutató tanulmánya. A Csepeli Ásványolaj-ipari Vállalat (XXIX—F—41) nagyobb meny- nyiségű, 1952—1954 évkör utáni iratai is leválasztották. A Budapesti Kőolaj-ipari Gépgyár (XXIX—F—59) a második világháborút követően az olajipari társaság része lett. A gépgyár fondjában található MASZOLAJ — korszakbeli rendkívül csekély iratanyag, ezek a 0,02 ifm. terjedelmű gyárigazgatói rendelkezések és az 1951. évi mérlegek. Az iratok leválasztása elmaradt, a MASZOLAJ Rt. mérlegei sorozatában a forrásanyagok megtalálhatók, önálló állagba rendezésük a csekély terjedelem miatt nem indokolt. A vállalati iratok forrásértéke A MASZOLAJ Rt. működési éveiben a szöveges vállalati mérlegek az éves gazdasági tevékenységről meglepően teljes képet adtak. A mérlegek informatívak és bőséges melléklettel ellátottak. Egy-egy mérleghez 35-40 darab mellékletet is tartozott, nemcsak a központban, hanem a tagvállalatoknál, az önelszámoló egységeknél készítettekre is jellemző. A szöveges beszámoló nélküli mérlegekből nem ismerhető meg a vállalati tevékenység, a termelésről és a beruházásokról tájékoztató tervteljesítés. Ebben az esetben 73
