Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - VÖLGYESI ZOLTÁN: Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság
Az első világh áború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság 43 rona Országainak Fémközpontja Rt . , amely a háború alatt ö s szesen körülbelül ötvenezer tonna fémet kezelt. 25 A Fémközpont irányította és ellenőrizte a háztartási f émek b egyűjtését és beváltását is. A rézhiány miatt sok állami és egyházi épület réztetejét is leszerelték, 26 sőt felv etődött a vörösrézből és bronzból készített budapesti köztéri szobrok összegyűjtése és hadicélokra való igénybevétele is. 27 1917. június 2á n a hadügyminiszter elrendelte a harangok összeszedését. A rendelet 24 cm külső átmérőt meghaladó harangokra v onatkozott, kivéve a vasúti és a hajókon has z nált jelző, valamint a történelmi, művészi értékű harangokat. A hatóságoknak négy héten belül kellet t az illetékes katonai p arancsnokságoknak átadni térítés ellenében a begyűjtött harangokat. Októberben a b egyűjtés már az orgonasípokra is kiterjedt. 1916 – 19 17ben az államháztartás egyensúlya megingott, olyan ipari üzemek is sztrájkba léptek, ahol szigorú katonai irányítás alatt eddig fegyelmezett termelés folyt. 1916 nyarán a lupényi , a Zsilvölgyi és a petrozsényi b á- nyákban több mint tizenötezren álltak le a munkával, ugyanekkor a csepeli lőszergyár alkalmazottai is sztrájkba léptek. Miután eg yes hadiipa ri üzemek munkásai szintén sztrájko l tak, a kormány még az év elején panaszbizottságok felállítását kezdeményezte. Ezek eredeti feladata a kormány, a katonai parancsnokságok, valamint a munkaadók és munkavállalók közötti közvetítés és kon f liktuskezelés volt . Az eredetileg a honvédelmi és kereskedelemügyi minisztériumok, a katonai parancsnokságok, valamint a szaksze rvezetek és a munkaadók képviselőiből álló hét fős bizottságokat 1916ban átszerve zték. Döntési jogosítványokat kaptak a munkaadókkal szembe n támasztott panas zügyekben, felterjesztési joguk volt az illetékes miniszterhez; a bizottságokba a honv é- delmi miniszter által d elegált elnökön kívül a szakszervezetek, a munkaadók, valamint a kereskedelemügyi és a kénzügyminisztérium egyegy tagot küldhetett. Az albizot tságo k kal kiegészített, újjászervezett panaszbizottságok leginkább a munkabérekkel és a szociális juttatásokkal k apcsolatos ügyekkel foglalkoztak. Eredeti rendeltetésüket: a fontos gazdasági egysé gekben egyre erősödő elégedetlenség és sztrájkok megakadály ozását nem sikerült megvalósítani. A magyar ipar a Monarchia hadiszállításaiból mintegy 30%al részesedett, ez évente 1,52 milliárd korona bevételt jelentett. Ezzel szemben az ország összes háború s kiadása becslések szerint 32,7 milliárd koronára tehető. Kö zben nagy vagyonok keletkeztek. Tetemes haszonra tettek szert az állami megre n delésre dolgozó üzemek tulajdonosai és a hadiszállítók. Az állami részvénytársaságok mele gágyai voltak a korrupciónak és a visszaéléseknek, a hadigazdálkodáson meggaz dag odott rétegek nagy vagyona részben innen szá r mazott . A háború finanszírozása és a pénzügyek A háború kitörése után alapvető változások következtek be a pénzpiacon és a magyar állam pénzügyeiben. A tőzsde azonnal bezárt, s a korona árfolyama esett. E nnek egyik oka a fizetési moratórium augusztus eleji elrendelése volt, amelynek érte l- 25 S ZTERÉNYI – L ADÁNYI , 2008. 306. 26 MNL OL K 255 – 1918 – 5 – 1469. – Intézkedés a rézhiány miatt a réztetők leszerelésére. 27 MNL OL K 255 — 1918 – 5 – 3040. – A honvédelmi minisztérium átirata a vörösrézből és bronzból készült szobrok hadicélokra való igénybevételéről.
