Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - SZABÓ BENCE: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez

58 LEVÉLTÁRTÖRÉNET SZABÓ BENCE EGY ELTŰNT LEVÉLTÁR NYOMÁBAN ADALÉKOK AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI ARCHÍVUMÁNAK

TÖRTÉNETÉHEZ Archívumok, mint az írásba foglalt jogok tárházai, az adminisztráció, igazgatás dokumentum- és okmánytárai a történelem folyamán változatos formában, többféle szervezeti keretben, elnevezéssel és céllal létesültek – legyen szó akár világi vagy egyházkormányzatokról, helyhatóságokról, szakigazgatási vagy pártszervekről. Mivel e gyűjteményeket az alapító szervezet céljainak szolgáltában állították fel, létezésük és mű-

ködésük szükségszerűen egybeforrt létrehozóik sorsával. Így keletkeztek hosszabbrövidebb ideig fennmaradó, majd átalakuló vagy megszűnő gyűjtemények, melyek

anyagait idővel más archívumok olvasztották be saját állományukba. Ezzel párhuzamosan egyfajta demokratizálódás is végbement, hiszen eredeti formájukban e levéltá-

rak elsősorban létesítőjük céljait és nem a történelem iránt elkötelezett kutatókat szolgálták ki, így a bennük féltve őrzött, rendszerezett iratokba legtöbb esetben a széles

nyilvánosság nem, vagy csak különleges, egyedi esetekben nyerhetett betekintést. Magyarország történelemének egy mára lezárult szakaszában, a szocialista egypártrendszer idején is létrejöttek hatalmi szervek irányítása és ellenőrzése alatt álló

gyűjtemények. Az élet szinte minden szegmensét uralma alá vonni akaró, az országot

polipszerűen behálózó monolit szervezet hatalmas mennyiségű iratanyagot „termelt”

ügyosztályai, testületei, apparátusai révén, melyek elhelyezéséről, feldolgozásáról mielőbb gondoskodni kellett. Mindemellett az állampárt részéről felmerültek olyan egyéb

igények is, melyeket egy erre szakosodott, „önálló” intézményrendszer hatáskörébe át

lehetett utalni, úgy, mint a pártszervek iratkezelésének ellenőrzése, nyilvántartása, az

ügykezelők szaktanácsokkal történő ellátása, vagy akár a kommunista/szocialista párt

identitását alátámasztani hivatott 1919-es veteránok életrajzi adatainak összegyűjtése, a

tanácsköztársaság eseményeinek feldolgozása és publikálása. A pártarchívumok gyűjtőköri illetékessége a pártszerveken túl kiterjedt a Revíziós Bizottság, a Régi Párttagok

Bizottsága, a tanáccsal közös kiadásban megjelenő lapok, valamint a KISZ-hez tartozó

úttörőmozgalom irataira is. A gyűjteményeket a papíralapú dokumentumok mellett