Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - NAGY SZABOLCS: Árulás vagy ellehetetlenülés - A Székely Hadosztály és a forradalmi erők viszonya a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött Kratochvil — hagyaték tükrében

Nagy Szabolcs A fegyverletétel A Csúcsán összeomlott frontszakasz azt eredményezte, hogy a teljes frontvonal, mivel közepében lyuk tátongott, melyen keresztül mind a tőle délre, mind az északra elhelyezkedő csapatokat a bekerítés fenyegette, tarthatatlanná vált. Kratochvil megpróbálta megmaradt, tőle el nem szakított erőit Szatmár környékére összevonni, ahol azok még egy bő héten keresztül védőharcot folytattak úgy, hogy nem egy esetben a hátukban tartózkodó vörös alakulatokkal is összetűzésbe keveredtek.

4

9 A hadseregben már régóta „idegen testként" létező Székely Hadosztály együtt tartására a Vörös Hadsereg vezetőségének részéről semmilyen szándék nem mutatkozott. Amennyiben a „forradalmi ország" területére történő visszavonulást választják, a főbb vezetőkre kemény szankciók, a legénységre pedig a különböző vörös alakulatok közötti szétszóratás várt volna. A családjától évek óta távol lévő székely, illetve erdélyi magyar legénység jó része ezt nem vállalta, nem akart a Tanácsköztársaság ködös eszméi mellett idegen frontokon harcolni, ha már honvédő küzdelme elbukott. A hadosztály előtt egyeden út maradt: vállalva a döntéssel járó (a későbbi atrocitások formájában be is következő) kockázatokat, a románok előtt teszi le a fegyvert. Kratochvilék azonban a vezetőség döntését nem tették kötelező érvényűvé, aki akart, csadakozhatott a Vörös Hadsereghez, illetve más irányban is megpróbálkozhatott a terület elhagyásával.

5

0 Az április 26-án történt fegyverletétellel a hadosztály története véget ért. A teljesség kedvéért meg kell még említeni, hogy létezett egy, a hadosztály aktív ellenforradalmi szerepére épülő elkeseredett, s mint ilyen, kevéssé reális terv is. Kratochvil követek útján kívánta felvenni a kapcsolatot a francia antant megbízottal, Gondrecourt tábornokkal, illetve a román politikai vezetőkkel, köztük Iuliu Maniuval. Azt szerette volna elérni, hogy amíg a hadosztály megbuktatja a Tanácsköztársaságot, addig a román hadsereg „lovagias módon" várakozzon, ne folytassa előrenyomulását. De semmi esetre sem azt, mint egyes, jellemzően 1945, illetve 1989. között író szerzők állítják, hogy a románokkal egyesülve támadhasson Budapest ellen. A terv a maga idejében is naivnak számított, nem csak a mából visszatekintve - amire később Kratochvil is ráébredt - így természetesen nem lett belőle semmi.

5

1 Összegzés A VeML-ben őrzött Kratochvil hagyaték — mint minden más hasonló fond - önmagában nem alkalmas egy történelmi esemény objektív vizsgálatára. ]elen munkával csupán arra törekedtem, hogy egy érdekes történelmi kérdés tárgyalásán keresztül felvillantsam: milyen lyukakat tömhetnek be forráshiányos korszakokban a még feltáratlan személyi hagyatékok, milyen kérdésekre adhat választ maga a vizsgált fond is. Kratochvilék árulása a kortárs, illetve a következő generációhoz tartozó magyarországi baloldal szemében tény volt. A kérdéssel foglalkozó munkák elfogultak, általában nélkülözik a baloldali döntéshozók felé megmutatkozó kritikát. Ugyanúgy, mint ahogy a Kratochvil—hagyatékban őrzött iratok is, természetesen ellentétes előjellel. Viszont a feljebb bemutatott források közelebb vihetnek a kialakult helyzet cizellálásához, a fekete—fehéren láttatott/látott dolgok színesítéséhez, a székelyek indokainak megértéséhez. Érdekes, hogy a Kádár-kor vonatkozó munkáiban (nyilván nem ok nélkül) alig idézett szerző — Kratochvilék egyik korabeli fő ellenfele — Böhm Vilmos is inkább a székelyek, mintsem saját eszmetársainak véleményét támasztja alá. Egyrészt megerősíti a székely tiszteknek a csúcsai frontra érkező csapatok teljes alkalmadanságára vonatkozó állításait: csúcsai szorosban első nemzetközi vörös ezred, kitűnően kiépített állásokban, egy keskeny szorost szinte puskalövés nélkül átadott a 4

9 Bővebben: GOTTFRIED 2007. 5

0 GOTTFRIED, 2008. 98-128. 5

1 Bővebben: GOTTFRIED-NAGY, 2011. 44