Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - NAGY SZABOLCS: Árulás vagy ellehetetlenülés - A Székely Hadosztály és a forradalmi erők viszonya a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött Kratochvil — hagyaték tükrében
Nagj Szabolcs ,A városban egyes alakok megkísérelték a tisztek terrori%álását, azonban ez eredménnyel nem járt. Velem is megpróbálta egy volt őrmester, akivel reggel, az irodába való bemenet alkalmával találkoztam, s aki övében kéZi gránátokkalfelszerelve felszólított, hogy a sapka zsinórokat szedjem le, azonban a mindig nálam levő pisztoly megmutatása elegendő volt arra, hogy az útból kitérjen. Azonban a gazdászati tiszt teljesen megkopasztott sapkával érkezett be az irodába. A gyanakvás, majd a mind gyakoribbá váló atrocitások miatt, a Budapestről irányított erők megkísérelték egyes székely csapatok elszigetelését, valamint lefegyverzését is. A 21. ezred Csúcsáról visszarendelt egységeit például Nemes József százados visszaemlékezése szerint az alábbi módon kívánták csellel Budapestre szállítani. „Nagyváradon keresztül menve szerelvényünk Biharkeresztesre ért. Itt tudtam meg a mozdonyvezetőtől és az állomásfőnöktől, hogy bennünket Budapestre irányítanak. Tehát a fő fészekbe azon célzattal, hogy tőlünk a fegyvereket elvegyék, és bennünket leszereljenek. Ezen felvetés még jobban beigazplást nyert akkor, midőn Biharkeresztes állomáson egy népbiztos tűnt fel, s ki autón érkezett oda. A népbiztos mindenekelőtt csodálkozott azon, midőn engem előtte egy alárendeltem rendfokozatomon szólított meg. Mindjárt kérdezte is, hogy itt még nern jött divatba az „elvtárs" megszólítási Egyúttal meg is jegyezte, hogy az urak holnap már úgyis elvtársak lesznek. Kérdeztem tőle, hogy gondolja ezf? Mire ő azf felelte, hogy azértjött ide, hogy bennünket Budapestre irányítson, hol be fogunk olvadni az akkor alakulófélben lévő munkás-zászlóaljakhoz Tervét azonban azáltal kereszteztem, hogy azt mondtam neki, hogy a legénység még nem étkezett, menjen tehát Püspökladányig előre, rendeljen ott étkezést, két órán belül a szállítmány is ott lesz A népbiztos csakugyan autón Püspökladányig előre ment, én pedig a szerelvényt Nagyváradig visszavonattam, ahonnan Debrecenen át Mátészalkára kaptunk irányítást azgal a szándékkal, hogy a hadosztály többi részeit mentül hamarabb elérjük. ,l3 9 A propaganda nem hagyta valamennyi egység katonáit érintedenül. Mindenütt akadt több - kevesebb olyan személy, akik belülről próbálták bomlasztani a fegyelmet, minél több bakát megnyerve az új eszméknek. Azonban az, hogy egy ezred többsége a „kommün oldalára álljon", a Székely Hadosztály történetében egyedülálló jelenség volt. „Szatmárnémetiben az ott levő 12. ezred nem maradt mentes a szocialista agitációtól, ami a legénység magaviseletén és öltözködésén is meglátszott. Legfeltűnőbb volt ez Károlyinak Pogány társaságában tartott szemléjén, ahol a székely zászlóaljak katonás és csinos fellépésükkel messze túlszárnyalták a 12. ezred legénységét, melynek szakasznyi erős osztagát is úgy kellett a piacon összeszedni. ' 4 0 „Egy csöndes nap délutánján Kemetemezpről érkező székely baka azt a hírt hozta, hogy a 12-es legénység elfogta tisztikarát. Erre rögtön tábori telefonunkon kerestem a zászlóalj parancsnokságot. Nem jelentkezett senki. Beszélni nem lehetett. Sejtettük, hogy tényleg baj van. A zászlóaljparancsnok elhatározása az volt, hogy felszólítjuk a 12-eseket a tisztikar azonnali szabadott bocsátására, és ha vonakodnának, tüzérségünkkel és gyalogságunkkal támadva kényszerítenők őket arra... Közben újból kerestük a zászlóaljparancsnokságot, jelentkezett Szügyi főhadnagy. Nem akart beszélni (mert nem engedték őrzői) pár szpt szólt csak, annyit, hogy semmi baj már. Később tudtuk csak meg hogy mi is történt ott akkor. A zászlóaljnál egy véres szájú kommunista agitált. Ezt egy önkéntes saját elhatározásából oly módon akarta ártalmatlanná tenni, hogy egy kis házba, hol éppen ez a kommunista volt benn pár társával, kézigránátot dobott be eredménytelenül. Ez a kommunista felbujtotta a legénységet, mondván, hogy a tisztikar ily módon akarja egész legénységét eltenni láb alól. Amikor a tisztikar egy kastélyban ép ebédje mellett ült, a legénység puskákkal, géppuskákkal körülkerítette a kastélyt, és felszólította a tisztikart a megadásra. Azpk fegyvertelenül mit sem tehettek ellenük. A legénység ott azonnal le akarta a tiszteket mészárolni. Ekkor egy oda beosztott ütegnek parancsnoka érkezett meg kit bántani nem mertek, ez rábeszélte a legénységet arra (színleg hozójuk pártolva), hogy a tiszteket kísérjék Szatmárra, adják át a direktóriumnak, az majd elítéli őket. Hitte, hogy ily módon időt nyerve, még meg lehet őket menteni. A tiszteket Szügyi főhadnagy kivételével kocsi3 8 Visszaemlékezések: Nagy. 3 9 Visszaemlékezések: Nemes József százados. 4 0 Visszaemlékezések: Nagy. 40
