Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - NAGY SZABOLCS: Árulás vagy ellehetetlenülés - A Székely Hadosztály és a forradalmi erők viszonya a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött Kratochvil — hagyaték tükrében
Árulás vagy ellehetetlenülés rögzítette a bizalmi rendszer kereteit. A pontos hatáskör, funkciók tekintetében viszont a rendelet 5-7. pontja meglehetősen homályosan fogalmazott: „ V. A megválasztott bizalmi férfiak feladata a tisztikar és a legénység érdekeinek megvédése, de egyúttal a fegyelem fenntartása és a tisztikar és a legénység harmóniájának elősegítése. 1/7. A bizalmi férfitestület nem csorbíthatja a parancsnokok parancsnoklási jogát, ellenben joga és kötelessége ellenőrzésével minden katona szociális ellátásában közreműködni, jólétéről gondoskodni, a fegyelmifenyítőhatalom gyakorlásában közreműködni, tanácsot és felvilágosítást adni minden katonának katonai vagy magánügyben, végül joga van őrködni azpn, hogy a fegyveres hatalom a népköztársaság megpízpató támasza legyen. VII. A bizalmi férfirendszer nem változtatja meg a katona azpn kötelezettségét, hogy a parancsot teljesítse. A parancsteljesítést a katona csak akkor tagadhatja meg ha a parancs a büntetőtörvény értelmében tiltott cselekményt követelne, vagy ha nyilvánvalóan a népköztársaság érdeke ellen irányulna. Ellenben joga van minden katonának, hogy a kiadott parancs ellen annak teljesítése után az illetékes bizalmi férfitestület útján panaszt emeljen." Mint a későbbiekben látni fogjuk, például a Székely Hadosztály kötelékében működő bizalmiak bizony nem egy esetben éltek is a homályos megfogalmazások kínálta kiskapukkal, s megpróbálták a legénységet a tisztek ellen fordítani. Fontos még megemlíteni, hogy a forradalom hevületében minden hagyományos, a „régi világból" eredeztethető érintkezési formulát, később a hierarchia külső jegyeit is megszüntette az új hatalom. Az 1918. december 2-án kelt 32.203/eln. karh. sz. rendeletben például a hadügyminisztérium korlátozta a tisztek fegyelmi jogkörét, illetve eltörölte a feljebbvalók előtti kötelező tisztelgést. Nem segítette a fegyelem kialakulását az a rendelet sem, melyben engedélyezték mind a tisztek, mind a legénység számára a politizálást, az ilyen jellegű gyűléseken történő megjelenést. 2 4 Bár ezek a rendelkezések ma már talán csak szimbolikusnak tűnhetnek, mélyebben foglalkozva a kérdéssel mégis belátható, hogy a feljebb vázolt fegyelmi helyzetben tovább fokozták az ütőképes, jó morálú véderő megteremtéséért fáradozó tisztek nehézségeit. Spiller Károly ezredes az alábbiakban írt erről: ,yí kormány által kívánt szakszervezeti működés sokszor a személyzet egy részét a szolgálattól távol tartotta, mert a szervezetekbe belépettek kötelessége volt a gyűléseken részt venni, és ilyenek elég gyakran tartattak. [...] A kormánynak azpn rendelkezése, hogy a tisztelgést csakis elöljáró előtt teljesíttessék, a legjobb eszköz volt a fegyelem teljes aláásására. Nem ritkán egy-egy már elzüllött katona a tisztelgés helyett a tisztet, ki neki csak feljebbvalója volt, kinevette, sőt rá gúnyos megjegyzéseket tett. A tiszteket és altiszteket kényszerítették a tiszti, illetve az altiszti szakszervezetbe való belépésre. A Ker. parancsnokság tisztikara azonban - s ezt jólesőleg állapíthatom meg - csakis nyomásnak engedett midőn a szakszervezetbe testületileg belépett, azonban tagdíjat sohasem fizetett és a gyűléseken is csak egy - két tiszttel képviseltette magát. ' 2 5 A székely csapatok, illetve tisztjeik úgy gondolták, hogy a miniszteri intézkedések aláássák a katonai fegyelmet, minden lehetséges eszközzel szabotálták betartásukat: A legénység magatartására, mint jellemző esetet kiemelem, hogy az az elöljárók és feljebbvalók előtt a szabályszerű tiszteletadást teljesítette, s az elöljárókat rendfokozatuknál fogva alázatos szó mellett szólította meg. A bizalmi férfiakat nem szerette, s valahányszor egy népbiztos féle, vagy bizalmi férfi érkezett az ezredhez propaganda végett, azt nem hallgatta meg Egy ízben Böhm hadügyminiszter érkezett az ezred megnézésére. A tartalékban lévő zászlóalj, miként egy hadügyminiszter fogadásához '^k, szabályszerűen a gyakorlat szabályzatban előírt alakzatban állott fel a nevezett fogadásához Midőn ezt Böhm látta, ezen szavakkalfordult a zászlóaljhoz: »Fiaim, menjetek csak széjjel és úgy csoportosuljatok körülöttem!« De ezen felszólításra a zászlóaljból senki meg sem mozdult, így, hogy Böhm látta a fegyelmet, egy-vagy két percnyi tartózkodás után elment. 2 4 1918. november 30-án kelt 32.334/eln. 2-a. számú hadügyminiszteri rendelet. 2 5 Visszaemlékezések: Spiller Károly ezredes. 2 6 Visszaemlékezések: Nemes József százados. 35
