Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - NAGY SZABOLCS: Árulás vagy ellehetetlenülés - A Székely Hadosztály és a forradalmi erők viszonya a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött Kratochvil — hagyaték tükrében

Árulás vagy ellehetetlenülés Természetesen, a „cserbenhagyott" Tanácsköztársaság irányában mély rokonszenvet tápláló Kádár-kor marxista történészeitől vett, az „árulást" sulykoló véleményeket vég nélkül lehetne idézni.

1

2 Terjedelmi okokból most a történéseknek csak egy narratíváját, a ma is gyakran forgatott Magyarország Hadtörténete című műben, Liptai Ervin által jegyzetteket idézem: A [az 1919. április 16-án, a teljes fronton megindult, döntőnek szánt román támadás — a szerző] támadás ereje meglepte a székely különítmény vezetőit is, hiszen azt remélték, hogy a támadók őket is bevonják a hadműveletekbe, [kiemelés a szerzőtől] [...] A székely különítmény parancsnoksága, hogy elterelje magáról a Hadügyi Népbiztosság gyanúját, és indokolja a visszavonulást, jelentéseiben igen súlyos, a valóságnak meg nem felelő veszteségekről számolt be. [...] Az 1 • hadosztály erőfeszítése azonban nem eredményezhette a front északi szárnyának tartós megszilárdulását, mert ezen a napon a székely különítmény vezetőinek árulása befejezett ténnyé vált: befolyásukra a különítményhez tartozó csapatok zöme letette a fegyvert a románok előtt. "

1

3 A két fél kapcsolatáról, illetve a fegyverletétel közvetlen előzményeiről a szinte a fenti művel eg}' időben, 1986-ban megjelent „háromkötetes Erdély", mint már említettük, jóval tárgyilagosabban számolt be. ,A Székely Hadosztály a forradalmak mostohagyermeke volt. Kezdettőljobbára apolitikus, tehát az adott történelmi helyzetben inkább ellenforradalmi érzületű tisztek vezették, / még inkább ellenforradalmi hajlamú politikusok befolyásolták a háttérből, akik már korábban is megpróbálták egy Budapest elleni támadásra, ellenforradalmi fordulat végrehajtására megnyerni. A proletárdiktatúra kikiáltásakor 12 ezer katonájával, 649 tisztjével ez volt az egyetlen akáóképes, elfogadhatóan fölszerelt s egyben a legnagyobb létszámú alakulat. A hadvezetőség támogatta, az új politikai vezetés és a hadosztály között azonban kölcsönös volt a bizalmatlanság. Máig sem kellően tisztázott előzmények után, április első felében Kratochvil megüzente a franciáknak, hogy engedjék haza katonáit Erdélybe, de vállalkozna egy kommunistaellenes akcióra is, ha a románok nem lépik át a demarkációs vonalat. [...] [A román támadás után] A Székely Hadosztály eleinte harcolva, súlyos veszteségeket szenvedve vonult vissza, majd megszakította a kapcsolatot Budapesttel; vezetői április 26-án megállapodtak egy román lovashadosztállyal, hogy leteszik a fegyvert, vállalják az internálást is - cserében hozzátartozóikat a román hadsereg szabadon bocsátja, visszatérhetnek otthonaikba. A katonák egy része — más székely csapattestekhez csatlakozva — a kommunista Sárói-Szabó Tibor száz

a~ dos

u által újjászervezetten végig kitartott a tanácskormány mellett."

1

5 Bár a rendelkezésre álló, és részben az alábbiakban ismertetett források alapján egyértelműnek tűnik, hogy Szász Zoltán fenti megállapítása — ,yA Székely Hadosztály a forradalmak mostohagyermeke volt. Kezdettől jobbára apolitikus... " jellegű volt - helytálló, érdekes módon Kratochvil is igyekezett ezzel ellentétes képet kialakítani. Ennek több oka is volt. Egyrészt, a Székely Hadosztályt a Horthy-korban nem övezte egyértelmű elismertség. Nyilvánvaló, hog}' sokaknak nem tetszett már akkor sem a románok előtti fegyverletétel. Ezért érdemesnek látszott a hadosztály ellenforradalmiságát túlhangsúlyozni a különböző ismeretterjesztő tevékenységek során, hogy legalább a gyűlölt ellenség, a „vörösök" elleni fellépés kidomborítása által emelkedjen kissé a hadosztály nimbusza. Másrészt a már említett Nemzetvédelmi Keresztet elsősorban azok kaphatták meg, akik a Tanácsköztársaság ellen tevékenyen felléptek. Abban, hogy ezt az egykori hadosztály-béli katonák szinte alanyi jogon elnyerhették, nem kis szerepe volt a Kratochvil történelem-ferdítő tevékenységének. Szinte valamennyi művében, általában már a művek címeiben is, nag}' hangsúlyt kapott a hadosztály ellenforradalmisága. Az általa írt hadosztálytörténetnek például a következő kacifántos címet adta: „A Székely Hadosztály 1918—19 évi bolsevistaellenes és ellenforradalmi harcai a székely dicsőségért, Erdélyért, Magyarország területi épségéért és Európáért." De nem 1

2 Pl.: LIPTAI, 1979.; Magyarország története, 1978. 1

3 LIPTAI, 1985. 220. 1

4 O valójában a - szintén kapitulált - 39. dandár romjain újjáalakult egységek vezetője lett. 1

5 KÖPECZI, 1986. 1726-1727. - A vonatkozó részeket Szász Zoltán írta. 31