Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - KERESZTES CSABA: A Magyar Élet Pártja megszervezése 1939 tavaszán
KERESZTES CSABA A MAGYAR ÉLET PÁRTJ A MEGSZERVEZÉSE 1939 TAVASZÁN Az 1939-es év elejének nagy jelentőségű eseményét jelentette lmrédy Béla lemondása a miniszterelnöki megbízatásról. A kormányrudat ekkor vehette kezébe — a korszakban immár másodjára — Teleki Pál gróf. A neves földrajztudós azonban a nemcsak labilis kül-, és belpolitikai helyzetet örökölt elődjétől, hanem egyúttal egy olyan mozgalmi szervezetet is, amely egy alig palástolt eszmei vonulatot testesített meg, és amelyik — s ezt Teleki nagyon jól tudta — számos veszélyt hordozott magában az új kormányfőre nézve. lmrédy Béla félig-meddig kiépített politikai bázisa, a Magyar Elet Mozgalom (MÉM), a korábbi konzervatív kormánytámogató erőktől eltérő szerkezetű és azoknál jóval radikálisabb irányzatot képviselt, és ami ennél is fontosabb volt: alapvetően létrehozójához, megteremtőjéhez és egyben vezéréhez, Imrédyhez kötötte hűség. lmrédy Béla 1939. január 6-án indította útjára a Magyar Elet Mozgalmat, amelynek létrejötte szinte egyetlen célt szolgált: egy későbbi, új kormánypárt megalapozását. Szerte az országban sorra alakultak a MÉM szervezetek, egyelőre még csak a kormánypárt mellett, de amelyhez már „illett" a helyi Nemzeti Egység Pártja-csoportnak is csatlakoznia. Altalános népi, nacionalista mozgalomként aposztrofálták magukat, de mindenki tudta: mindez lmrédy új, radikálisan jobboldali politikájának térnyerését szolgálja, és a későbbiekben a kormányzati hatalom megragadását, majd gyökeres átalakítását is maga után fogja vonni. Azonban a „régi" politikai elit válasza sem késett: lmrédy Bélát lemondatták posztjáról, és ezzel úgy tűnt, sikerült félreállítani. Befolyása korántsem enyészett el, a kiépített szervezetek tovább éltek, és a volt miniszterelnöknek számos híve maradt a Nemzeti Egység Pártjában is. Új kormánypárt alakul Teleki Pál tisztában volt azzal, hog)' két tűz közé szorulhat, ha a kormánypárt körüli csoportok egyikével nem köt kompromisszumot. A korábban a Nemzeti Egység Pártjából (NEP) kilépett radikalizmusellenes „disszidensek" azonban nemcsak az egyébként általa is helytelennek és veszélyesnek ítélt politikájuk, de gyengeségük miatt sem jöhettek számára számításba, így a lejáratódott lmrédy Bélával fogott össze. Célja természetesen a kormánypárt feletti teljes uralom megszerzése volt, amihez eszközül a kis lépések taktikáját választotta, és első teendőként lmrédy Bélával „küzdött meg ". A volt miniszterelnöknek körülbelül 20-25 személyes híve és számos szimpatizánsa volt a pártban 1939 első felében. 1 Az új miniszterelnök ezért először a már elindított mozgalom feletti ellenőrzést igyekezett megszerezni. Teleki könnyebbnek tartotta, ha a már a kormánypártból kiindult szervezkedést a saját kezébe összpontosítja, és így erőtényezőként állítja maga mellé. Jól tudta azt is, hogy ha kordában tudja tartani az elbizonytalanodott vezetésű MÉM mozgalmat, akkor ezzel egy veszélyes tendenciájú irányzatot is féken tart. Míg korábban lmrédy a NEP-et akarta legelőször a MÉM-be olvasztani, addig Teleki Pál pontosan ellenkezőleg cselekedett. Míg a nyílt színen Imrédyvel való meleg barátságát hangsúlyozta a kormányfő (,/érfibarátság" a mienk, nyilatkozta Teleki február közepén a kormánypárt Eszterházy utcai székhelyén tartott pártértekezleten), addig a színfalak mögött kemény harcot vívott a kormánypárt feletti uralom megszerzéséért. 2 A február 22-ei NEP elnöki tanácsülésen 1 SÍPOS, 1999. 29. 2 Új Magyarság 1939. február 17. — Az értekezleten Telekit „meleg ünnepléssel" fogadták, Imrédyt megéljenezték. 47