Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - FEKETE JÓZSEF: Egy feloszlatásra ítélt rend, a szerviták hadikórháza Budapesten 1914-1919 között

MŰHELYMUNKÁK FEKETE JÓZSEF EGY FELOSZLATÁSRA ÍTÉLT REND, A SZERVITÁK HADIKÓRHÁZA BUDAPESTEN 1914-1919 KÖZÖTT E dolgozat apropója, hogy a feloszlatott és méltadanul elfeledett szervita rendet újra értékén kezeljük, és bemutassuk, hogy a Szervita Rendi Levéltár egri maradványai és a Budapest Főváros Levéltárában található szervita rendi dokumentumok hogyan őrizték meg egy 60 éve feloszlatott rend 96 esztendeje alapított hadikórházának emlékét Budapesten. A Szent Ágoston szabályai szerint élő Szűz Mária Szolgái, vagy más néven a Szerviták rendjét gazdag firenzei kereskedők alapították a 13. század elején (1233). Magyarországon e rend szerzetesei több mint négyszáz évvel később, a 17. század közepén (1644) jelentek meg, ettől kezdve azonban működésük hazánkban, ha kisebb-nagyobb törésekkel is, de folyamatos volt. A magyarországi megtelepedés óta lassan újabb négyszáz év telt el, és átfogó monográfia a rend itteni tevékenységéről még nem jelent meg. A szervita rend nem tartozott a nagyobb rendek közé. Szűz Mária Szolgái 1644. december 7-én vonultak be Lajtaszékre,

1 1649-ben az osztrák határ közelében Lorettomba

2 (ma Loretto Burgerlandban), azután Vátra.

3 A török kiűzése után, 1686. július 2-án Pesten, 1687-ben Egerben és végül, de nem utolsósorban herceg Esterházy Pál nádor jóvoltából 1695-ben Fraknóban

4 is rendházat hoztak létre. II. József három rendházukat (a lorettoit, a stotzingit és a vátit) bezáratta, ám a rend fennmaradt másik három rendházában

5 tovább tevékenykedtek. Jelen voltak, mikor pestis és kolera pusztított az országban, és több szervita páter halt meg a pestises betegek ápolása közben. A szerviták kórházi munkában a pestisjárványok idején szereztek tapasztalatokat. Rendszeresen a szerviták látták el a lelkészi feladatot az Invalidusok házában is.

6 Aktív közvetítő tevékenységet fejtettek ki az országban a szabadságharc idején. A dualista korszakban kezdődött el a rend magyarországi felvirágzása. Az első világháborút megelőzően patikát, majd a háború alatt hadikórházat üzemeltettek. A világháborút követően sikerült újabb kolostorokkal megteremteniük a függeden magyar rendtartományt. A többnyire idegen ajkú szerzetesek ottho1 Lajtaszék (1899-ig Stützing, németül Stotzing): falu a mai Ausztriában Burgenland tartományban a Kismartoni járásban. Templomát és kolostorát 1594-ben alapították. 1683-ban a török lerombolta. 1713-ban közelében egy 1640-ben készült elrejtett Mária-szobrot találtak, azon a helyen épült a 18. században a Megtalálás Kápolnája. A szobor az új 1743—1745 közt épült templom főoltárára került mint kegyszobor. Korábban búcsújáróhely volt. 2 Lorettom (németül Loretto); falu a mai Ausztriában Burgenland (magyarul Várvidék) tartományban a Kismartoni járásban. Kegyszobrát akkori kegyura, Stotzingeni Rudolf hozta a olaszországi Lorettoból 1644-ben mint az ottani kegyszobor másolatát. Kegytemplomát és szervita kolostorát Nádasdy Ferenc kezdte el építeni 1651-ben. 1683-ban a török elpusztította, majd 1707-ben Eszterházy Pál herceg építtette újjá. A szobor Fraknóban vészelte át a törökdúlást. 1945-ben a kolostort teljesen feldúlták és kifosztották; csak az 1960-as években állították helyre. 3 Vát: község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben. Kegyhelye több mint 300 éves zarándokhely, templomát 1720-ban Nádasdy Tamás építtette, majd 1734-ben szervitákat telepítettek ide. Kolostor is épült a templom mellé, melyet 1788-ban II. József rendeletére a szerviták elhagytak. A kolostort később lebontották, a kegytemplom azonban megmaradt 1945-ben szentélyét újjáépítették. 4 Fraknó (németül 1972-ig Forchtenau, ma Forchtenstein): falu a mai Ausztriában, Burgenland tartományban a Nagymartom járásban. Szervita kolostora 1692 és 1704 között épült, 1982-óta egyházmegyei tulajdon. 5 Pest, Eger, Fraknó 6 Emléklap, 1889. 19-22. Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. sz. 22-21.