Levéltári Szemle, 57. (2007)
Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - MŰHELY - Cs. Varga Katalin: Egy ügynök emlékezik: 1956 a Magyar Posztógyárban: forrásközlés / 60–68. o.
CS. VARGA KATALIN EGY ÜGYNÖK EMLÉKEZIK: 1956 A MAGYAR POSZTÓGYÁRBAN (forrásközlés) Az itt közölt dokumentumok „Mezei Péter" fedőnevű ügynök munkadossziéjából 1 származnak. Az ügynöknek, mint egykori munkástanácstagnak a „szerv" feladatul adta a Magyar Posztógyárban történtek leírását az 1956-os forradalom alatt. Az ügynök hosszú oldalakon keresztül számol be arról, hogy mi történt október 23-tól november 4-ig. Nemcsak a történéseket mondja el, hanem lefesti a gyár és a gyárban dolgozó emberek hangulatát is. Mindezt nagyon bőbeszédűen teszi, igyekszik választékosan fogalmazni, ami azért sem eshetett nehezére, mert a 6-os kartonja 2 szerint 2 évig járt a bölcsészkarra, látszik, hogy számára élvezet az írás. Ezt jelzi az a tény is, hogy részt vett az üzemi lap készítésében. „Mezei" munkadossziéjába a kézzel írt eredeti jelentéseket helyezték el. Az eseményekről szóló feljegyzéseit két részletben adta át tartótisztjének. Az első rész végén tartótisztje a megjegyzését és az ügynök újabb feladatát is rávezette. A második részt viszont nem követi semmilyen utasítás, szerencsére azonban egy másik dossziéban, Páll Imre munkástanács elnök anyagában 3 megtaláltam a jelentés géppel írt, az eredetivel szó szerint megegyező tisztázatát, amelyre felvezette a tartótiszt a megjegyzéseit, melyeket szintén közlök. Bár „Mezei" a második dokumentumot egy fél évvel korábban írta, mint az elsőt, tartalma alapján furcsa mód mégis annak folytatásaként értelmezhető, mivel a munkástanácsi tagsága miatti letartóztatása — és beszervezése — utáni visszatéréséről szól. Ez a jelentés volt ügynöklétének első produktuma. „Mezei" 6-os kartonját 1957. március 15én keltezték, az első jelentést pedig tizenegy nappal később írta. Megtudjuk belőle, hogy rövid ideig tartották fogságban, valószínűleg nem vett igénybe túl sok időt a beszervezése. A csepeli '56-os események főleg a Csepeli Vas- és Fémmüvekben koncentrálódtak. A kisebb csepeli gyárak munkástanácsai még októberben csatlakoztak a Csepeli Vas- és Fémművek munkástanácsához, létrehozva így a Csepeli Központi Munkástanácsot. A forradalom utáni megtorlás is elsősorban ezek ellen irányult, így a Fémművek és a központi munkástanács történetéhez viszonylag gazdag forrásanyag áll a kutatók rendelkezésére. Jelen ismereteink szerint azonban a Magyar Posztógyárban lezajlottakról csak ez az egy beszámoló tudósít, így csak „Mezei" nézőpontjából ismerhetjük meg az egykori eseményeket. Egy történelmi esemény azonban éppen a róla szóló elbeszélés nyomán nyeri el saját jelentőségét, ami nem lehet független a megfigyelő és elbeszélő személyétől. Ezért állítja a szintén egyetlen beszámolóból ismert mohácsi csatával kapcsolatban Gyáni Gábor, hogy „ a történész akár még tanulhat is a Brodarics-féle korabeli tanúságtevőktől; megtudhatja ugyanis tőlük, hogy az, ami (a valamikori események részesei szerint) egyszer (velük) megesett, és amit ők eközben cselekedtek vagy csak tenni akartak, 1 ÁBTL 3.1.2 M -15131 „Mezei Péter" fedőnevű ügynök 2 ÁBTL 2.2.2. „Mezei Péter" 3 ÁBTL 3.1.50-16645/34 Páll Imre 60
