Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 4. szám - MÉRLEG - Gőzsy Zoltán: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt: Válogatás Bél Mátyás leírásából. Ford. Tóth Péter. Sopron, 2004. (Központi Bányászati Múzeum, 3.): Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt. Selmecbánya. Ford. Tóth Péter. Sopron, 2006. (Központi Bányászati Múzeum, 4.) / 73–77. o.

MÉRLEG BANYAVAROSOK A LEGKEGYELMESEBB KIRÁLYOK URALKODÁSA ALATT Válogatás Bél Mátyás leírásából. Fordította: Tóth Péter. Központi Bányászati Múzeum 3. Sopron, 2004. 235 oldal. Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt. Selmecbánya. Fordította: Tóth Péter. Központi Bányászati Múzeum 4. Sopron, 2006. 281 oldal.* A Bél Mátyással foglalkozó szakirodalom már több ízben is felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy ezideig nem állt fel egy olyan, központilag szervezett, tudományos munkacsoport, amely egységes szempontrendszer alapján szervezné és irányítaná Bél munkásságának teljes feldolgozását. Ebből következően Bél Mátyás teljes életmüve nem kerülhet koherens egységként a magyar olvasóközönség kezébe, nemhogy kritikai jegyzetapparátussal ellátva, de még teljes magyar nyelvű fordításban sem. Ennek tükrében ünnepelnünk kell minden „értékelhető részeredményt." Ezek közé tartoznak az alábbiakban ismertetendő bányaváros-leírások is. Bél munkáinak kiadása jelenleg területileg illetékes levéltárak, illetve olykor egyéb szakintézmények szervezésében zajlik. így történt ebben az esetben is. A Központi Bányászati Múzeum által kiadott Bél Mátyás kötetek közül az elsőben Bakabánya, Bélabánya, Besztercebánya, Körmöcbánya, Libetbánya, Újbánya, vagyis Királyhegy bányavárosainak leírásai olvashatók, míg Selmecbányának — a leírás tartalmi gazdagsága miatt — külön kötetet szenteltek (a leírások Bél Notitiájának II. és IV. kötetéből valók). Bél Mátyás jó történetíró, jó szerkesztő és jó — bár olykor kissé dagályos — stiliszta volt; munkái igen tanulságos és élvezetes olvasmányok. A bányavárosok leírása több szempontból is alkalmas arra, hogy Bél stílusát, gondolatvilágát megismerjük, főleg azért, mert a szerző emocionálisan is érintett volt írása tárgyában, élt Selmecbányán és Besztercebányán is. Bél markáns véleményt fogalmazott meg a bányavárosok leírásában. Ennek röviden az a lényege, hogy a bányavárosok Magyarország gazdaságának „ütőerét" (II. 91.) jelentik. A „közjavát tekintve hasznos és az akkoriban egyedülálló módon szükséges jövedelmek" származtak innen. Ezek jelentik „Magyarország oszlopát és a pannóniai gazdaság kimeríthetetlen kincsestárát." (II. 227.) Amíg a bányavárosok zavartalanul működhetnek, addig az itteni bányamérnökök és bányászok lelkiismeretes munkájukkal biztosítják az ország zavartalan fejlődését, mihelyst azonban zavar lép fel ezek rendszerében, nemcsak a bányavárosok, de egész Magyarország gazdasága is igen súlyosan károsodik. Problémát okozó tényezők és személyek pedig igen gyakran megtalálták e településeket, éppen amiatt, mert számos történelmi szereplő mérte fel fontosságukat („akik az aranytermő völgyeket akarták megkaparintani." II. 81). Az általuk generált események a bányavárosok életében halmozottan okoztak — Bél szemében megbocsáthatatlan — károkat. Egyrészt, mert megakasztották, leállították a zavartalan termelést, másrészt ezt olyan drasztiA recenzióban a konkrét oldalszámok jelölése esetén a 2004-ben megjelent bányavárosi válogatás rövidítése: I., a 2006-ban megjelent Selmecbánya- kötet rövidítése: II. A kötet számának feltüntetése után az aktuális oldalszámot közöltem a zárójelben. 73