Levéltári Szemle, 55. (2005)

Levéltári Szemle, 55. (2005) 4. szám - Szirácsik Éva: Beszámoló a 2005. évi besztercebányai "nogradica" kutatás eredményeiről / 67–70. o.

SZIRACSIK EVA BESZÁMOLÓ A 2005. ÉVI BESZTERCEBÁNYAI „NOGRADICA" KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL Nehéz helyzetben van az, aki a Trianon által feldarabolt Nógrád vármegye uradalmainak forrásaira kíváncsi. A kutató mindjárt azzal a problémával szembesül, hogy hol keresse a birtokjogi, birtokgazdálkodási iratokat. A nehézségek nem csupán abból adódnak, hogy a jobbára világi magánbirtokosok által bírt uradalmak éppen melyik család tulajdonában voltak, hanem abból is, hogy az egységes családi levéltárak hová és milyen formában kerültek, illetve tagolódtak szét. A kutató a Nógrád Megyei Levéltárban kevés sikerrel járhat, a vármegye nagyobb uradalmainak iratait a Magyar Országos Levéltár őrzi, ahol azokat többek között a Balassa, Forgách, Zichy családok levéltáraiban találhatja, vagy külföldre utazhat, ha a keresett iratok a MOL mikrofilmtárában sem lelhetők fel. A besztercebányai levéltár (Státny Archív v Banskej Bystrici) számos olyan irattal rendelkezik, amelyek értékes és pótolhatatlan adatokat szolgáltatnak Nógrád vármegye múltjának megismeréséhez. Ezek az iratok több nógrádi kötődésű család, így a Szakáll, Osztroluczky, Radványi, Szontágh, Török és a Koháry-Coburg családok levéltárában találhatóak meg.

1 Az említett Nógrád vármegyei birtokosok egyes családtagjainak iratai közé kerültek az uradalmaikra vonatkozó iratok is.

2 E megállapítás alól csak a KoháryCoburg család kivétel, hiszen a családtagok irataitól elválasztották a birtokaik működése során keletkezett különféle iratokat. Érdekes módon azonban a 2000. évi fondjegyzékben

3 a divényi uradalom 19-20. századi iratait a Koháry-Coburg családhoz sorolták, míg az 1969. évi fondjegyzékben a Zichy családhoz

4

. Az idei év célkitűzései közé tartozott ennek a problémának a tisztázása és a vonatkozó iratok feltárása a Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Kollégiumának anyagi támogatásával. A Koháry-Coburg család hatalmas birtokkomplexummal rendelkezett, amelyek közé az iratok rendezése során két Nógrád vármegyei uradalmat soroltak, ezek közé tartoznak aföleki és a divényi uradalmak a legújabb fondjegyzék alapján.

5 A Koháryak füleki uradalmához tartozó iratok 1716-1825 évkörűként vannak feltüntetve, valójában 1825 után ' Státny Archív v Banskej Bystrici (= SA v BB), L. RODY A PANSTVÁ, 1. Rody, Koháry-Coburg, (1241) 1321-1909, 62,95 bm.; Ostrolúcky v Ostrej Lúke, (1241) 1328-1947, 35,90 bm.; Radvansky z Radvane /Radványi/, (1263) 1480-1939, 11,52 bm.; Sakál (Szakáll), 1584-1937, 0,12 bm.; Sontág (Szontágh), 1844, 0,12 bm.; Török, (1323) 1400-1862, 0,48 bm. 2 Pl. a Radványi család ll,52ifm terjedelmű iratai között a következő Nógrád vármegyei településekre vonatkozó iratok találhatóak: Baglyasalja, Cered, Haraszti, Herencsény, Karancskeszi, Karancsság, Kisberény, (Karancs)Lapujtő, Lázi puszta, Losonc, Nagyberény, Nagykürtös, Nándor, Podhradja, Ságújfalu, Szele, Szklabonya, Somosújfalu, Szentpéter, Szirák, Uhorszka, Vámosfalva és Varsány. A családnak azonban két uradalmáról maradt fönn komplex anyag, a somosújfalusi uradalomról 1760-tól, valamint a ságújfalusi birtokról 1876-tól. A somosújfalusi uradalom ekkor Somosújfalu és Somoskö mellett Cered, Hidegkút, Óbást, Baráton területén húzódott. Az elsősorban gazdasági iratok között számos értékes összeírás, dézsmajegyzék, számadás, fizetési lajstrom található. (SA V BB, L. RODY A PANSTVÁ, I. Rody Radvansky z Radvane (Radványi), (1263) 1480-1939). STIEBEROVÁ, MÁRIA: Informatívny Sprievodca Státnych Archivov Slovenskej Republiky I. Bratislava, 2000. OTRUBA, STEFAN: Státny Archív V Banskej Bystrici/Sprievodca po archívnych fondoch II. Bratislava, 1969. 5 SA v BB, L. RODY A PANSTVÁ, II. Panstvá, Panstvo Koháry-Coburg v Divíne, (1815) 1877-1944, 2,88 bm.; Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove, 1716-1825, 11,24 bm. 67