Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Csala Rita: A Gyulafehérvári érseki és Főkáptalani Levéltár története és mai állapota / 60–66. o.

javasolta. Erre azonban csak 1937-ben került sor. (A kolozsmonostori konvent levéltárát Beké Antal ismertette.)

20 1906-ra Beké Antal elkészítette a káptalani levéltár ládák szerinti, időrendi és betűrendes mutatóit.

21 Ezek a mai napig jól használható segédletek az érsekségen őrzött iratanyag és a Batthyaneumban maradt káptalani levéltári anyag esetében is. 1912-ben biztonságosabb megőrzés végett a káptalani levéltár körülbelül 60 ládányi, legrégibb, legértékesebb részét a gyulafehérvári Batthyaneumba vitték. Ezek ma is a könyvtár páncélszobájának vasszekrényeiben találhatók, időrendben dobozolva. Az átszállított iratanyag időhatára 1246-tól 1912-ig terjed.

22 A Batthyaneum államosítása során ezek az iratok is a román állam tulajdonába kerültek. Ez a rendkívül értékes anyag magyar királyi és pápai okleveleket, portai követjelentéseket, erdélyi fejedelmi levelezéseket, püspöki és kanonoki hagyatékokat foglal magába. Mennyisége körülbelül 12 ifm. Az anyag legkorábbi részéhez segédletként jól használható a Beké Antal által három füzetben közzétett regeszta-jegyzék.

23 Az ottmaradt káptalani iratanyag vegyes iratokból (1580-1940), az alvinci uradalom irataiból (1622-1975), vezérokmányokból (1684-1940), alapítványi iratokból (1712-1947), jövedelem-összeírásokból (1722-1886), peres iratokból (1753-1950), káptalani iktatott iratokból (1800-1958), valamint értékes káptalani jegyzökönyvekből (1759-1900) áll. A levéltár elhelyezése A káptalani levéltár évszázadokon keresztül a székesegyház déli tornyának földszinti helyiségében volt. A sekrestye fölötti emeleti helyiséget conservatoriumnak hívták, ott őrizték a káptalani könyvtárat is, amelyet Mártonffy József püspök 1801. június l-jén egyesített a teológiai szeminárium könyvtárával.

24 1924-ben a püspöki levéltár régi (1700-1800 közötti) anyagát a torony alatti káptalani levéltár üres szekrényeibe tették át.

25 Az 1940. évi állapotok miatt a káptalani levéltár három helyen volt elhelyezve: a Batthyaneumban, a káptalani tanácsteremben és a déli torony alatt. 1937-ben a kolozsmonostori konvent levéltáranyagával jelentősen bővült a gyulafehérvári levéltár. Ekkor nevezték ki káptalani levéltárőrré Boros József kanonokot. A Beké Antal által a század elején elkészített indexek ezt az anyagot is tartalmazzák. A Beke-féle levéltári ládácskák (ladulák) szerinti rendezés a déli torony alatt helyet hagyott a kolozsmonostori hiteleshelyi anyagnak is. A Batthyaneum állami kézbe kerülésekor ez az anyag is — a káptalanihoz hasonlóan — a könyvtárban rekedt. Ez az állapot 1998-1999-ig állt fenn, amikor budapesti levéltáros-történész szakemberek javaslatára és az érsekség gondos hozzájárulásával modern körülményeket biztosítottak az iratanyagnak. A korszerűsített raktárhelyiségek egy részében korábban is 20 BEKÉ ANTAL: A kolosmonostori konvent levéltára. Bp., 1897. 1-167. 21 GyÉFKL Káptalani Iktatott Iratok. 88/1906. 22 GyÉFKL Káptalani iratok segédlete. [BOROS JÓZSEF]: Káptalani Levéltár. H. n., é. n. [1940] 123-125. 23 BEKÉ ANTAL: AZ erdélyi káptalan levéltára, i. m. 1-308. 24 GyÉFKL Canonica Visitationes. A gyulaferiérvári székesegyház és káptalan vizitációja, 182i. 25 GyÉFKL Püspöki Hivatal Iratai. 612/1924. 63