Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - HÍREK - Bagi Zoltán: A Csongrád Megyei Levéltári Napok / 81–85. o.
Az aznapi rendezvényének utolsó előadását Polner Zoltán újságíró, költő, etnográfus Mórahalmi táltosok címmel tartotta meg. E két világ határán élő bűbájoskodó embereket a Mórahalom környéki néphagyomány tejvarázslóként, vagy kutya alakjában testet öltő rontóként őrizte meg. A Csongrád Megyei Levéltári Napok évtizedes hagyománya, hogy a megye egy-egy községében élők számára is lehetőséget adódik arra. hogy a helyi múlt iránt érdeklődők megismerjék az adott településre vonatkozó legfrissebb kutatási eredményeket, személyesen találkozhassanak a helység történetével foglalkozó szakemberekkel. Ennek jegyében október 11-én a megyei levéltár Pitvaroson helytörténeti matinét rendezett. Dégi György polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd röviden felvázolta a település múltját és jelenét. Ezután Berta Tibor megyei levéltár igazgató-helyettes fejtette ki e helytörténeti délelőttök jelentősségét. Kiemelte, hogy rendszerint ez az esemény a levéltári napoknak leghangulatosabb része. Elsőként Tóth Ferenc tartotta meg előadását A katolikus egyház születése Pih> ároson címmel. Gilicze János makói levéltáros Kitelepítettek: Gutaiak Pih'aroson c. előadásában érzékletesen mutatta be azt, hogy egy politikai döntés milyen hatással volt/van egy kis közösség sorsára. Az 1945. április 5-én kihirdetett kassai program a magyar kisebbséget jogfosztottá tette, és szigorában megközelítette a Tiso-féle szlovák fasiszta bábállam "zsidó kódexét". A szlovákiai magyarok védelmében a magyar kormány többször is nemzetközi fellépést sürgetett, majd 1946. február 10-én Budapesten a két állam képviselői aláírták a lakosságcsere-egyezményt. A pitvarosi szlovákok már 1946 elején küldöttséget menesztettek a csehszlovák követségre, hogy tájékozódjanak az áttelepülés feltételeiről. A jelentkezési listára a lakosság 70% feliratkozott, és a következő év április 11. és május 23. között 655 szlovák család, összesen 2441 személy hagyta el szülőfalúját. 1947. május 31-én Páll Endre. Csanád vármegye alispánja értesítette Pitvaros elöljáróságát, hogy a csallóközi Guta községből érkező magyarok első turnusa június 4-én érkezik meg. Június 4. és július 6. között 169 család, összesen 744 kényszerkitelepített érkezett meg, vagyonuk jelentős hányadát falujukban hagyva. A következő előadást Mindszenty József bíboros látogatása címmel tartotta meg Medgvesi Konstantin muzeológus. A bíboros a Mária-év keretében rendezett Marosmenti Mária-napok rendezvényeinek megtekintésére érkezett Makóra. Mindszenty bíboros Makón értesült a Csallóközből Pitvarosra telepített magyarokról, akik valamikor az esztergomi egyházmegye tartoztak, és ekkor határozta el. hogy meglátogatja régi híveit. 1948. május 23-án délután tehát Mindszenty bíboros megérkezett Pitvarosra, és mintegy két órát töltött volt hívei körében (mintegy 700 ember jelent meg). Medgvesi Konstantin érdemesnek tartotta külön hangsúlyozni, hogy a látogatás eredményeként 1950. április 2-án — a Rákosi-korszakban egyedülálló módon — a faluban új katolikus templomot szenteltek fel. Patkósné Hanesz Andrea főiskolai tanársegéd Kulturális emlékek Pitvaroson és Gután címmel tartotta meg a nap utolsó előadását. A két település lakosságcsere előtti és utáni néprajzi értékeit mutatta be a szép számban megjelent érdeklődők részére. Az utolsó napon Hódmezővásárhelyen a Csongrád Megyei Levéltár és a helyi önkormányzat Tárkány Szűcs Ernő születésének nyolcvanadik évfordulójára rendezett 84
